Elmaradást mutat a szőlő fejlődése

Simon Zoltán szőlész-borász, a Dél-Zalai Hegyközség elnöke beszélt minderről lapunknak, miután csörnyeföldi birtokán közösen szemügyre vettük ültetvényét. Úgy fogalmazott, az időjárás idén nem volt kegyes a szőlőhöz, mert az április ugyan meghozta a csapadékot, de a hőmérséklet napközben hűvös maradt, a napsütés pedig kifejezetten hiányzott a növénynek.

- A szőlő fejlődéséhez tavasszal három dologra van leginkább szükség – magyarázta Simon Zoltán. – Vízre, melegre és napfényre. Ebből a csapadék bőven megvolt, hiszen április első felében rengeteg eső esett, de a hőmérséklet nem volt optimális, a napsütéses órák száma sem alakult túl jól. Bár április második felében bővelkedtünk meleg napokban, de a hőmérséklet éjszakára akkor is rendszeresen visszahűlt 2-3 fokra, ettől a hőingadozástól pedig sokkot kapott a növény. A rügyfakadás ezért következett be később, s a hajtások sem fejlődtek úgy, ahogy a korábbi években.

Simon Zoltán hozzátette: Szent György napja, vagyis április 24-e hosszú ideje nagyszerű alkalmat kínál a szőlő fejlődésének sokéves összevetéséhez. Több mint háromszáz esztendeje Kőszegen indították el elsőként azt a hagyományt, hogy ezen a napon feljegyzik, a Szőlő jövésének könyvébe berajzolják a növény hajtásának mindenkori állapotát, s ezt a szokást azóta több helyütt is átvették, köztük néhány zalai településen. Ezeknek a feljegyzéseknek köszönhetően pedig jól látható, hogy idén jelentős elmaradást mutat a növény fejlődése.

- Volt olyan esztendő, amikor április közepén már a fürtök kezdeményeit is lehetett látni a szőlőn, két éve pedig 8-12 centiméteres hajtásokat jegyeztek fel Szent György-napján – sorolta tovább a szőlész-borász. – Most éppen csak kifakadt a rügy erre az időszakra, így április végére alig 2-3 centiméteresek voltak a hajtások. A hajtások növekedése ugyancsak lassabban történik, ez pedig a megszokottól némileg eltérő növényvédelmet igényel.

Simon Zoltán szerint a lemosó permetezésen már rég túl kell lennie a gazdáknak, ahogy a talajlazítást is célszerű volt elvégezni. Most éppen a lisztharmat elleni védekezés időszerű – az almafákon látható, hogy támad a betegség –, illetve a növény lassú fejlődése miatt az atkákkal kell felvenni a harcot.

- Az elhúzódó rügyfakadást ugyanis nagyon szereti az atka, ilyenkor könnyen tud táplálékot szívogatni magának a hajtásokból – mutatott rá a hegyközségi elnök. – Elsősorban az olyan korai érésű, illatos csemegeszőlőket kedveli, mint az Irsai Olivér vagy a cserszegi fűszeres, ezeknek a leveleit képes akár teljesen elpusztítani. Márpedig ha levél nincs a szőlőn, termés sem lesz. Aki tehát permetezni fog, annak most célszerű valamilyen rovarölőt is használnia. A kén alkalmazása szintén hasznos, egy nagy adag kénnel ugyanis jelentősen meg tudjuk gyéríteni az atkákat. A kén emellett a lisztharmat ellen is hatásos, ezért kétszeresen is jól járunk vele. A másik aktuális feladatunk a szőlő törzsének a tisztítása, az ott megjelent hajtásokat mielőbb távolítsuk el.