Megszépült Zalatárnok vonzó, külterületi kistelepülésekkel

– Parkjaink, közterületeink gondozására odafigyelünk, mert a település rendezettsége tűnik fel először az erre járóknak. A fű lenyírása után a virágosítás következik, az sem kis feladat, hiszen a virágoktól szép, vonzó minden település. Az első ciklusomat töltöm polgármesterként, s hivatalba lépesemet követően azonnal megkezdtük az elvadult parkok megújítását. Egy szép tavunk is van szoborparkkal, megörököltünk a Deák család épülethagyatékát, azok környezetét, a volt Bárczay uradalom parkját, ahol a honfoglaláskori veremházak mellett egy játszótér is található. De volt tennivalónk az új temetőben is, ahol a beteg tujákat, fákat kellett eltakarítani, rendbe hozni a vezérkereszt környékét. Zalatárnok turistaforgalma észrevehető, ezen túl sikeres a labdarúgó csapatunk, amelynek mérkőzéseire is érkeznek vendégek, nem mindegy, hogy milyen arcát mutatja a falunk az ide érkezőknek, hiszen túrabélyegző lehetőség is van a presszónkban – fogad Soós Zsolt polgármester az önkormányzatnál a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban.

Elsőként a külterületi részeket járjuk be. Az egykori, önálló községek, Vakola és Oroklán Zalatárnok egy-egy utcájaként él tovább jelenleg, de fontos része a községnek Szent György-hegy is, amely a környező települések szőlősgazdáinak gyűjtőhelye. Vannak pincetulajdonosok Bakról, Baktüttösről, Gellénházáról, s természetesen Zalatárnokról is. A hegyháton sok épület található, száznál is több pince várja az erre járókat, s a hegykapunál egy 1805-ben állított kőkereszt fogadja az érkezőket. A pincék sorát egymás mögé csoportosan, bokrosan is építették. Szép számmal találni erre évszázados boronapincét is, s a megújított épületek mellett látni olyanokat is, amiket már az összeomlás fenyeget.

– Nagy eredmény, hogy sikerült megújítanunk a hegyre vezető utat – mondja Zsolt, amikor a mezőn átvezető, jó minőségű úton autózunk. – Ezt a másfél kilométeres szakaszt valamivel több, mint 46 millió forintból sikerült felújítani, de nincs vége ezeknek a munkáknak, mert jelenleg is fut egy projektünk, 12 milliós vis maior hozzájárulásból két belterületi útszakaszt újítunk fel, és a Szent György-hegy gerincén is folytathatjuk az útmegújításokat, amelyek májusban indulnak el. Itt említem meg, hogy kétmillió forintért tudtunk vásárolni karbantartó eszközöket, fűnyíró traktort, s egyéb kellékeket. További egymillió forintért vehettünk a rendezvényeink megtartásához eszközöket, hogy azokat önerőből megrendezhessük. Nehéz éveink voltak, mert a pandémia, most meg az energiaválság keserítette meg az életünket, de azért a búcsúkat, a hegyi rendezvényeinket, a pincejárásokat, a Márton-napi vigasságokat, vagy az idősek napját meg tudtuk tartani.  Ebben a nehéz időszakban, a három év és öt hónap alatt összesen 118 millió forintot költhettünk zömében a falu útjaira – összegzi a polgármester.

A dimbes-dombos határban, a Zalatárnokra vezető út mentén egymással szemben fekszik két kis község. Bak felől érkezve, jobbról a kis Vakolát, míg balról, a nyírfasor szegélyzete úton Oroklánt érhetjük el. Vakolán, a harangláb melletti portán többen a kertkapu cseréjén szorgoskodnak.

– Angliából jöttem haza, s úgy kerültem Vakolára, hogy egy ismert magyar politikus, Vollner János hirdetésben árulta az itteni házát, amit megvettünk. Egyébként Pécsről származom, a feleségem alföldi, akivel Egerszegen ismerkedtünk össze. Megnéztük Vakolát és azt mondtuk, ennél szebb helyet el sem képzelhetünk magunknak. Olyan nyugalom, s olyan gyönyörű táj, mint ami itt vesz körül bennünket, máshol nem található. A sógoromék, akik most is Angliában élnek, megvették a mellettünk lévő telket, s egy rönkházat építenek ide – újságolja Csermák László. Két segítője közül egyikük így kezdi:

– Pap vagyok, de született és nem fizetett - mutatkozik be Papp Ferenc. - Az biztos, Lacinak igaza van abban, hogy ilyen szép és nyugodt helyet, mint Vakola, keveset találni. A lakók többsége is külföldi – mondja a zalatárnoki férfi, s ebben társa, Tóth Imre is egyetért vele. A polgármester meg mindkettőjükről fontosnak tartja elmondani, hogy mindig az elsők között segítenek, ha a falunak szüksége van valamire.

Vakola és Oroklán a Keresztek útja túraútvonalon érintett, amely Szentkozmadombján csatlakozik a Kéktúra országos hálózathoz. Vakola központjában egy útbaigazító tábla felirata szerint erre visz a Zalaegerszegről induló aranyoslapi út is, ami idáig 34 kilométer hosszú, végpontja pedig a söjtöri Deák-emlékház, ami innét még 14 kilométerre található. Vakolán harmincan laknak, Oroklánban úgy nyolcvanan. Az orokláni volt iskolát eladták egy német vállalkozónak, aki lovakat akar tartani a faluban, ahova nemrég költözött be egy világutazó, s itt talált új otthonra egy alföldi tanárnő is.

A repcevirágzástól sárgára festett tájon érkezünk vissza a faluba, ahol a több mint 500 éves templomot Nagy Tamás novai plébános mutatja meg, Zalatárnok ugyanis a novai plébánia fíliája. 

– Tavaly cserélték ki a tetőt a templomon, de hogy a többi rész megújítására mikor lesz lehetőség, azt csak a Jóisten tudná megmondani – véli a plébános. A polgármester emlékeztet arra, hogy elődei pályáztak a teljes felújításra, de az az összeg, amit megcéloztak, nem lett volna elég a teljes megújításhoz. A templomot 1504-ben kolostori templomként építették a ferencesek, majd 1554-ben egy Máté nevű mester várrá alakította. 1565-ben a törökök elpusztították Tárnokot, a templom 200 évig romokban hevert, s 1755-ben Padányi Bíró Márton buzdítására tették használhatóvá, s a későbbiekben több helyreállítást végeztek rajta. A legutolsó megújítás 1955-ben, Pesthy Sándor plébános vezetésével történt. Ekkor a főoltár mögötti falon függő Szent Anna-kép helyére, a szentély egész hátsó falára Szent Anna életét bemutató freskók kerültek, a régi Szent Anna-főoltárképet a templomhajó északi falának középére függesztették fel. A több mint ötszázéves templom megújításáért a Deák család is sok áldozatot hozott, altemplomában nyugszik a gazdaság megalapozója, Deák Péter és a család több tagja. A megye számára oly fontos Deák család Zalatárnokon telepedett meg, itteni örökségük egyedüli megóvására a falunak nincs anyagi erőforrása.

– Hetente kétszer van nyitva a könyvtár, de igazodok a lakók igényeihez, akik közül sokan keresnek fel, bármikor rendelkezésükre állok, ha valamit sürgősen kérnek. Feladatom a rendezvények megszervezésének segítése is – mondja Kovácsné Gyarmati Mariann, a falu közművelődésért felelős referense, akivel az IKSZT-ben találkozunk és Zsolttal együtt bemutatják a modern közösségi termüket.

– Itt és a sportpályán tartjuk a nagyobb rendezvényeinket. A foci szívügyem, s ebben nem vagyok egyedül a faluban, csapatunk a megyei harmadosztályban az első, második helyen küzd. Ha anyagi erőnk lenne is feljebb jutni, ott már ifjúsági csapatot is kellene indítanunk, de ennyi fiatal nincs a faluban. Az a baj, hogy nagyon kevés az adóbevételünk, nincs szennyvízhálózatunk, ami miatt a vállalkozók sem települnek ide. Szennyvízelvezetés nélkül nem felelünk meg a 21. századi követelményeknek, ami óriási kihívás, mert ez a tárnoki emberek jogos elvárása is, amit mielőbb meg kell valósítanunk – mondja Soós Zsolt polgármester.