A megszentelt ételek „titka”

Zala vármegye szinte minden templomában ezúttal is ételszenteléssel indult a nap. Hévízen előbb az egregyi városrészben, majd a belvárosi Isten házában, később az egyik szállodában, illetve a Szent Lukács Idősek Otthonában végezték el a szertartást. A kosarakba – illetve az asztalokra – a régi rend szerint sonka, kolbász, tojás, kalács és torma, esetenként bor s túró is került.

– Húsvétvasárnap Jézus feltámadását ünnepli a keresztény világ, és ilyenkor 40 napi böjtölés után vesz magához ismét az ember húseledelt – fogalmazott Kiss László, a Keszthely-zalaszentgróti egyházi kerület esperese, Hévíz plébánosa. – Az elnevezése is ezt tükrözi: hús-vét, vagyis a húsételek magunkhoz vétele. E nap lényege persze Krisztus feltámadása, az e fölött érzett öröm.

Az ünnep eledeleinek szimbolikája van, mondta lapunknak az esperes. Ezek az Ószövetségre, illetve Jézus életének egyes mozzanataira utalnak. A bárány, amelyet Magyarországon a sonka helyettesít, az Egyiptomból való kivonulást idézi, a kovásztalan kenyér pedig azt, hogy ilyet fogyasztott Jézus az utolsó vacsorán is, az átváltoztatással új tartalommal töltve meg, hiszen – szavai szerint – ez az étek saját testét jeleníti meg.

A tojás Krisztus feltámadását szimbolizálja: ahogyan annak héja szétpattan, ugyanúgy a sír is kitárulkozik, tette hozzá Kiss László. A piros festés a Megváltó vérét, a fehérje pedig a kínszenvedését jeleníti meg.

A torma az élet nehézségeit jelképező keserű salátára emlékeztet, amit a zsidók az egyiptomi kivonuláskor fogyasztottak, s Jézus is evett az utolsó vacsorán. Ez a feltámadáskor örömszimbólum, azt jelképezi: „Isten nem hagyta magára az embert ebben a világban, hanem hazavár

bennünket az örök otthonba, hiszen ahogyan Szent Pál megfogalmazta, Krisztus feltámadásával elkezdődött a mi feltámadásunk is”, mutatott rá a fürdőváros plébánosa.

A keszthelyi Kis Szent Teréz Karmelita Bazilikában a húsvétvasárnap reggeli szentmise végén szentelte meg a kosárkákban összekészített s a padok mellé kitett ételeket Mezei András plébános, Cserszegtomajon pedig Mokos János, a keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom káplánja áldotta meg az étkeket.

Zalában az egyik legtöbb helyen Cséry Gergő pacsai plébános szolgált, aki 6 óra 15 perckor szentelt ételt a kisváros templomában, majd ugyanezt tette Zalaszentmihályon, Nemesrádón, Esztergályhorvátiban, Zalaapátiban és Bókaházán, ahol 8 órától már szentmisét mutatott be.