A kormány célja az, hogy nőjön a gazdák versenyképessége

A tárcavezető portálunknak felidézte: mindez hosszú előkészítés, sok tárgyalás és rengeteg munka eredménye, ami oda vezetett, hogy az unió elfogadta Magyarország agrárpolitikai stratégiai tervét, „s ez minden hazai gazdának nagyon jó hír, mert így kiszámítható, biztos támogatás áll rendelkezésre a következő hét évben”. Ez több mint 5300 milliárd forintot jelent mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk számára.

Mindez kiegészül azzal a stratégiai döntéssel, hogy a kormány a nemzeti társfinanszírozást a maximális 80 százalékra emelte, vagyis a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források minden száz forintjából nyolcvanat a magyar állam fizet, emelte ki Nagy István.

Ez azt szolgálja, hogy nőjön a magyar gazdák versenyképessége és a hazai élelmiszeripar újra betölthesse azt a szerepet, amit joggal vár el a társadalom, folytatta a tárcavezető, felhívva a figyelmet: a rendszerváltás utáni privatizációs folyamatok során az agrárium visszasüllyedt az alapanyagtermelő fázisba, ami a legalacsonyabb jövedelmezőségű szint.

A kormány most ezen változtatna, például megfelelő hűtő-, tároló- és feldolgozókapacitások kiépítésével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ágazatban magasabb hozzáadott értéket érjenek el – szögezte le az agrárminiszter, aki szerint mindez fontos az élelmiszer-önrendelkezés és -biztonság miatt is. A másik fontos cél a fenntarthatóság, vagyis a források 40 százalékát arra használják, hogy „olyan környezet vegyen bennünket körül, amelyben jó élni, s majd az unokáink is megfelelő életkörülményeket találjanak” – emelte ki Nagy István.

Ennek része például számos állatjóléti intézkedés, továbbá az is, hogy sokkal kevesebb növényvédőszert és műtrágyát használjanak a hazai agráriumban, amely a tervek szerint a precíziós gazdálkodás felé mozdul el a következő esztendőkben. Az úgynevezett digitális agrárstratégiában megfogalmazott célok azt segítik elő, hogy kevesebb munkaerővel, illetve vegyszer- és antibiotikum használatával eredményes legyen az ágazat úgy, hogy fenntartható világot hagyjunk magunk után – fogalmazott az agrárminiszter.

– Reményeim szerint a hétéves ciklus végén egy prosperáló, generációváltáson átesett, megújuló, a mostaninál jóval korszerűbb agráriumunk lesz – szögezte le Nagy István. – Egyik fontos célkitűzésünk, hogy az ágazat jövedelmezőségét 153 százalékra emeljük a mostanihoz képest, az agrárexportot illetően pedig 15 milliárd eurós szintre szeretnénk eljutni, ami szintén 50 százalékos növekedést jelent. Azt is megfogalmaztuk: a fával borított területek aránya 27 százalék legyen. Mindez azt segítheti, hogy megújuló környezetben, fenntartható fejlődés keretében, versenyképes jövedelmet nyújtson a hazai mezőgazdaság, s mindemellett az élelmiszer-önrendelkezésünk is biztosított legyen.