A zalai termésátlag volt a legnagyobb

Elmondta: a szüreti időszak befejeztével a szőlőtermelőknek jelentést kell adniuk a szüretelt területek nagyságáról, illetve a leszedett szőlő mennyiségéről. Ezeket az adatokat dolgozza fel a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mely utána részletes beszámolót juttat el tagjainak. A termelők ebből kapnak reális képet az adott évre vonatkozóan.

- Az elemzés a november 30-i állapotot veszi figyelembe, s bár azt követően is lehetett még néhány helyen szüret, de az érdemben már nem befolyásolja az eredményeket – mondta Simon Zoltán. – Az elemzésből kiolvasható, hogy az ország 22 borvidéke közül a termésátlagot tekintve a zalai a maga hektáronkénti 112 mázsájával az első helyen végzett. Ez a mennyiség az elmúlt három év átlagához képest 19 százalékos többletet mutat, amivel a 22 százalékos növekményt elérő soproni borvidék mögött a második helyen állunk. Ezek az eredmények természetesen a zalai borvidék teljes egészére értendőek, azon belül már vannak jelentős eltérések. Zalaszentgrót környékén vagy a Mura melletti területeken kifejezetten jó volt a termésátlag, Becsehelytől keletre, például Nagyrada környékén viszont nem, aminek oka egyértelműen az, hogy Zalának azon a részén kevesebb volt a csapadék. A szőlő ugyanis általában jól kompenzálta a nyári aszály hatásait, ahol szeptemberben volt elegendő eső, ott a közép- és késői érésű fajtáknál nem jelentkezett csapadék miatti jelentősebb terméskiesés. A Mura melletti területek gazdálkodók ebből a szempontból szerencsésebbek voltak, itt mindig akkor esett, amikor éppen szükség volt rá.

Simon Zoltán rögtön hozzáteszi, a szüretelt mennyiséget illetően a zalai borvidék hektáronkénti 112 mázsája magasan kiemelkedik a többi közül. A második helyen álló balatonboglári borvidék 106, míg a harmadik helyet elérő kunsági borvidék 101 mázsát tudhat magáénak. A legrosszabb eredményt az ország keleti részei tudhatják magukénak, a mennyiséget tekintve amúgy sem kimagasló csongrádi borvidéken 2022-ben például mindössze 35 mázsa volt a termésátlag, ez 25 százalékkal kevesebb az elmúlt három évinél. Az országos termésátlag 86 mázsa hektáronként, ez bő egy mázsával kevesebb, mint az elmúlt három év átlaga, és négy mázsával alacsonyabb, mint a 2021. évi eredmény.

- Az országos termésátlag alakulását az egyes borvidékek nagysága is befolyásolja – sorolta tovább a borvidéki elnök. – Az éves borszőlőtermés mintegy háromnegyedét az öt legnagyobb borvidék adja. Hiába ért el tehát a zalai és soproni borvidék kiemelkedő eredményt, ha területeik mérete viszonylag kicsi, nem tudják az országos átlagot érdemben befolyásolni. Számunkra viszont jó visszajelzést adnak ezek az adatok, azt mutatják, hogy arányaiban minden egyes esztendőben viszonylag jó volt az itteni termés, azaz Zalában továbbra is érdemes szőlővel foglalkozni. Ami pedig az országos adatokat illeti, a jelenlegi kilátások szerint idén mintegy 2,6 – 2,9 millió hektoliter seprős újbor várható, s miután a visszajelzések szerint a lédig mustkivitel üteme elmaradt a korábbi években tapasztaltaktól, így ez a mennyiség jellemzően belföldön került feldolgozásra. A zalai borvidékről azt is elmondhatjuk, hogy az itteni pincék többsége már a szüret kezdetére kiürült, azaz előző évről megmaradt, átmenő készletek errefelé még a legnagyobb termelőknél sincsenek.

Simon Zoltán kérésünkre a borok minőségéről is beszélt. Mint mondotta, a zalai borvidék ebből a szempontból is szerencsés évet tudhat magáénak, hiszen a szeptemberi eső nemcsak mennyiség tekintetében, de a minőséget illetően is jót tett az itteni borok egy részének.

- A szőlőtermelők és borászok számára már évek óta az aszály jelenti az egyik legnagyobb problémát – magyarázta. – A korai érésű fajtákról általánosan elmondható, hogy a nyári nagy meleg, valamint a csapadékhiány miatt a savaik és illatanyagaik elégtek, ami jelentős minőségromlást eredményezett. A sauvignon blanc, az irsai olivér, valamint a cserszegi fűszeres is ezzel a problémákkal küzd. A későbbi érésűek esetében a szeptemberi esőzés miatt ugyan a savak egy kicsit visszajöttek, azoknál viszont éppen a csapadék miatt a nemes botritisz helyett káros botritisz, azaz rothadás jelentkezett, ezért hamarabb le kellett szüretelni őket. Ez pedig azzal járt együtt, hogy bár biológiailag érett volt a szőlő, de ahhoz, hogy az erjedés megfelelően végbemenjen, szükség lett volna még egy rövidebb ideig a tőkén tartani a termést.

A borvidéki elnök azt is elmondta, úgy tűnik, az egyre erőteljesebben jelentkező klímaváltozás miatt a jégbor készítésének lehetőségéről is le kell mondani Magyarországon. Ahhoz ugyanis tartósan mínusz 7 fok alatti hőmérsékletre lenne szükség, ilyen pedig legalább tíz éve nem volt hazánkban.