2022.12.19. 15:00
Borászok találkoztak Zalalövőn
Három éve tart az a kölcsönösen hasznos és gyümölcsöző kapcsolat, amit a zalalövői és a nagyradai borászok ápolnak egymással. Az elmúlt héten újabb baráti találkozót tartottak, ezúttal az északnyugat-zalai kisvárosban.
A baráti találkozó résztvevői Galambos László pincéjénél. A kép előterében a házigazda Kovács Ottó poharába tölti a bort
Forrás: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap
A program során a zalalövői Patakai-hegyen öt pincét látogattak meg, mindenhol megkóstolva az újborokat. Galambos László, a találkozó szervezője – s egyben az egyik vendéglátó gazda – elmondta: az itteni kisbirtokoknak köszönhetően mindenütt másfajta bor került a poharakba, ami önmagában is egyik kuriózuma a pincejárásoknak.
- Ezeknek a találkozóknak kettős célja van – folytatta a zalalövői gazdák nevében Galambos László. – Egyrészt szakmai jellegű, hiszen mi minden alkalommal, akár ők jönnek hozzánk, akár mi látogatjuk meg őket, tanulunk valamit a nagyradai barátainktól, hiszen ők előbbre tartanak a borászat terén. A másik szempont a város bemutatása, a baráti kapcsolatok ápolása, ez talán még fontosabb is, hiszen jól érezzük magunkat egymás társaságában, erre pedig szükség van a szürke hétköznapok közepette. A mostani találkozó során a búcsújáróhelyként ismert Borosán-völgyet is szerettük volna megmutatni vendégeinknek, de sajnos az időjárás nem tette lehetővé, hogy oda is elsétáljunk.
Kovács Ottó nagyradai borász rögtön hozzátette: számukra mindig kínál újdonságot és érdekességet a zalalövői program. Olyan szőlészethez és borászathoz kapcsolódó tapasztalatokra tehetnek szert, ami nálunk már történelemnek számít. Ilyen például a kisbirtokrendszer, vagy a direkttermő fajtákkal való ismerkedés.
– Légvonalban talán 60-70 kilométerre lehetünk egymástól, de teljesen más a táj, a klíma, s persze ebből adódóan a kultúra is – folytatta. – Az Alpokalja közelsége miatt errefelé általában három-négy fokkal hűvösebb a levegő, továbbá a csapadék is sokkal több, ami eleve meghatározza, hogy melyik szőlőfajtát érdemes telepíteni. Nálunk inkább a nagyüzemihez közelítő gazdálkodás folyik, itt még a kisbirtokok a jellemzőek. Errefelé láthatunk boronapincét, nálunk évtizedek óta nincs már. Az imént jártunk egy pincében, ahol beleütöttük a fejünket a gerendáról lelógó sonkába, húsos kolbászba, ami szintén nem jellemző a mi vidékünkre. Ezért minden zalalövői látogatás élmény számunkra, mindig szívesen jövünk.
