Az adriai partokat is érinti a klímaváltozás, mely nem áll meg a novemberi fürdőzésnél

Íme, a globális felmelegedés biztos jele! Ám ami most kellemesnek tűnik, hosszabb távon igencsak káros következményekkel járhat. A világhálón se szeri, se száma az olyan térképeknek, amelyekből kiolvasható, hogy a sarki jégolvadás miatt mely tengerparti térségek kerülhetnek víz alá. A számunkra közeli és kedvelt Adrián is lehetnek elárasztott területek. Ismerősöm a NASA (az amerikai űrkutatási szervezet) által készített légi felvételeket mutat. Ezekre rámontírozták, mely területek eshetnek víz alá. A tulaj aggódik, mert az ő nyaralója is veszélyeztetett, több ismert turisztikai célponttal együtt. Így Diocletianus spliti palotája is, amelyet Kr. u. 300 körül építtetett a római császár, s a mai napig a dalmát város legvonzóbb idegenforgalmi látványossága. Gond viszont, hogy már most a tenger szintje alatt áll, akárcsak a Hvar sziget kompkikötője, Stari Grad, valamint a királyok városa, Sibenik a part menti részeivel. Veszélybe kerülhet még a Brac sziget gyöngyszeme, a Bolhoz tartozó Aranyszarv strand, amely egy pesszimista változat szerint akár el is tűnhet. Délebbre, a Neretva tölcsértorkolatánál már most megfigyelhető, hogy a sós tengervíz visszafolyik a folyón, ami károsan hat a mezőgazdaságra, különösen az arrafelé jellemző zöldségtermesztésre és a híres mandarinültetvényekre.

A napokban véget ért egyiptomi klímakonferencia kapcsán az MTI idézte a hét évvel ezelőtti párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, mely szerint 2030-ig 45 százalékkal kellene visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami kardinális feltétele annak, hogy csökkenjen a felmelegedés. Ahogy a további híradásokból következtetni lehet: az ambiciózus célkitűzésből vajmi kevés valósult meg, s az elvárás a Sarm es-Sejkben tartott klímacsúcson is a legfontosabb célok között szerepelt.

Hozzáértők szerint a világtengerek vízszintjének gyorsuló emelkedését a gleccserek és a sarki jégtakarók olvadása okozza. Szakemberek becslése szerint az utóbbi harminc évben háromezermilliárd tonna jeget veszített az Antarktisz (Déli-sark). Riasztóbb a helyzet északon, az Arktiszon (Északi-sarkon), ahol a mostani tendencia mellett eltűnhet a jég a Jeges-tengerről, melyet pusztán a hagyomány miatt illetheti majd a jeges jelző.

Vészjósló jelzések szerint 2100-ig 60 centiméterrel magasabb lehet a világtengerek vízszintje. Csak összehasonlításképpen: 1880 óta (másfél évszázad alatt) az emelkedés 21–24 centit tett ki, amiből aránytalanul sok, több mint 10 centi az utóbbi húsz év részesedése. Az Adria vize is melegszik, a felszíni mérések szerint 60 év óta 1,8 fokkal, ennek több mint a fele, 1 fok az utóbbi két évtizedre esik.

A 10 centi önmagában talán még nem tragikus, ám a tendencia nyugtalanító. Már most is a felmelegedés számlájára írhatók az olyan, egyre gyakoribb jelenségek, mint a forgószél vagy az orkánerejű viharok okozta szökőár, amikor kisebb-nagyobb területeket elönt a tenger. A klímaváltozással hozhatók összefüggésbe az áradások, a tüzek, a szárazság, a hurrikánok vagy a tornádók. A nyarak a mind gyakoribb hőhullámok miatt idehaza is egyre nehezebben viselhetők el. Az OMSZ mérései szerint az idei nyár volt a legmelegebb 1901 óta. Öt hőhullámos, extrém szárazsággal párosuló időszak fordult elő, amelyek között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot. Ezzel szemben az 1970-es években éves szinten átlagosan kevesebb mint három napig tartott a rekkenő hőség. A klimatológusok figyelmeztetnek: ha nem teszünk meg mindent a bolygónkért, Földünk átlaghőmérséklete a mostani 14,4 fokról akár a duplájára nőhet.

Számos más, tengerparttal rendelkező országgal összehasonlítva Horvátország viszonylag szerencsés helyzetben van, ugyanis az ottani települések, nyaralóhelyek nagyrészt magasabban terülnek el. Igaz ez a 108 ezer lakosú Fiuméra is, amely dombokra, hegyekre épült, a világörökség részét képező Dubrovnikot pedig magas partfal védi.

„Tik uz more!” – fogalom ez a horvátoknál, amellyel gyakran csábítanak vendégeket. Ha egy apartmant így hirdetnek, azt jelenti, hogy az első vonalban, közvetlenül a part mentén található, s a bérlő akár a teraszról is csobbanhat a vízbe. Kérdés: meddig? Odaát azzal vigasztalódnak, hogy Hollandia nagy része már most a tenger szintje alatt található, ám építőmérnöki és hidrológiai megoldásokkal eddig elkerülték a nagyobb bajokat. Ha ott lehetett, akkor nálunk miért ne? – vetik fel a kérdést a horvátok. Erőt merítenek Velence példájából is, ahol pedig időnként gumicsizmás turisták pallókon botorkálnak a Szent Márk téren. A lagúnák és gondolák városa vészesen tovább süllyed, évi 2–4 milliméterrel. Mobil gátakkal védik a műemlék épületeket, több-kevesebb sikerrel. A várossal kapcsolatos lesújtó hírek ellenére nem csökken látogatottsága. Sőt, a kedvezőtlen beszámolók ellenére jelentősen megugrott a hotelek forgalma. Ezek ára is számottevően nőtt, közelít a genovaiakéhoz, melyek pedig Európában a legdrágábbakhoz sorolhatók.

prognosztizált 60 centis növekedés. De elenyésző az utolsó jégkorszakhoz képest, amikor 120 métert emelkedett a tengerek szintje. Évmilliókkal ezelőtt ugyanis – a miocén végén és a pliocén korszakban – a Pannon- őstenger borította a mai Kárpát-medence nagy részét.