Táblákat készíttet a Magyar Szablyavívó Iskola

- A Magyar Szablyavívó Iskola alapítását megelőző időszakban sok oktatási intézményben tartottam önvédelmi foglalkozást testnevelésórákon, sok fiatallal találkoztam. Azt tapasztaltam, hogy nagy részük céltalan, nem érdekli őket semmilyen mozgásforma, lelkileg sem rendelkeznek olyan páncélzattal, amely megvédené őket a káros hatásoktól. Erről sokat beszélgettem mesteremmel, Máday Norberttel, akit szintén megérintettek az általam tapasztaltak. Ő komoly fegyvergyűjtő, és elkötelezett híve a magyarság tárgyi, szellemi és lelki öröksége védelmének. Mivel harcművészek vagyunk, kézenfekvő volt, hogy valamilyen, a magyarsághoz kapcsolódó harcművészet legyen a kitörési pont. Egy cikkben, amely Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok kardvívómesterrel készült, megemlítették a híres előd, Borsody László nevét, aki a magyar kardvívás megreformálója volt. Felvettem a kapcsolatot Pézsa mesterrel, aki tanácsot adott, milyen irányban érdemes tapogatózni a gyökereket illetően, s a technikai repertoárt is ő adta. Így kezdődött a szerteágazó kutatómunka - emlékezett vissza Gausz Tamás.

 A szablyavívó-iskola neves mestereinek a felkutatása, életük megismerése és emlékük ápolása sok feladatot adott Gausz Tamásnak. Legutóbb Zalaszentmihály híres szülötte, Bánkúti Sándor honvéd szablyavívómester előtt tisztelegtek emléktábla avatásával. 

- A kutatómunka a mai napig tart. Több 700-800 oldalas könyv és három dokumentumfilm foglalja össze, hogy nagyon komoly vívóélet volt az 1800-as évek közepétől Magyarországon, és mindig is volt magyar kardvívás, nem csak az olasz rendszer, csak ezt sokáig eltitkolták. A Borsody László vívómester által kialakított vívórendszer több tucat világversenyen vitte diadalra a két világháború között és utána is a magyar vívókat. A munka során közel 170 vívómester életútját sikerült felkutatni. A nagy vívók emlékét ma már országszerte emléktáblák őrzik, Zalába is többet készíttettek. 

- Első körben a Borsody László életéhez köthető helyszíneken avattunk táblákat, majd ahogy egyre több adat került elő kortársairól és tanítványairól, egyre nőtt az emléktáblák száma. Zalában eddig négy helyszínen három vívómesternek állítottunk emléket: Szabó Jánosnak Keszthelyen, majd Nagykanizsán, mert ezekben a városokban oktatott. Hegedűs Istvánnak Zalaegerszegen, mert ott született, végül Bánkúti Sándornak a szülőhelyén, Zalaszentmihályon. Országosan közel 30 tábla őrzi a vívómesterek emlékét. 

A Magyar Szablyavívó Iskola tagjainak kutatómunkája folytatódik, a terveik szerint 2022 tavaszán Tusnády Alfréd vívómester emléktábláját helyezik el Győrben.