Ötödik alkalommal szerveztek népzenei tábort Gébárton

Az egerszegi táborban főként a Dunántúl népdalkincseit, gyűjtéseit dolgozzák fel minden évben. A közelmúltban egy magyar–horvát projektnek köszönhetően elkészült a hangzóanyag a Murán és Dráván átnyúló dudahagyományok dalaiból. Végh Andor dudakészítő népi iparművész, népzenész, egyetemi oktató elmondta: a dudák és nyenyerék főleg szólista hangszerek voltak, ez azt jelenti, hogy egyetlen zenésznek kellett egy egész zenekart pótolnia, ő felelt a ritmusért, a dallamért s természetesen a jókedvért. Hozzátette: a zeneiskolában csupán 45 percig tanulnak egy-egy népi hangszert a gyerekek, itt egy egész nap, sőt hét van arra, hogy belemerüljenek a részletekbe, a nyári táborban sokkal koncentráltabb a tudás. A néprajzon kívül hangszereket is készítettek és természetesen együtt zenéltek a résztvevők. Idén újdonságképpen a duda, hosszú furulya, furulya mellé a tekerőlantot is bevonták a hangszerek közé. Ez utóbbi elsősorban az Alföld hangszere, ám feljegyzések szerint néhány tekerős akadt azért a Dunántúlon is.