Erőt adott a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsú

Erről beszélt a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén bemutatott szentmisén dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita a Kis Szent Teréz kármelita bazilikában vasárnap. Már az előesti alkalmakra, virrasztásra és az éjféli szentmisére is sokan érkeztek a térségből, a Nyugat-Dunántúlról, sőt a fővárosból is, az ünnepi liturgián és az azt követő skapulárés körmeneten pedig mintegy ezer zarándok vett részt.

Dr. Bábel Balázs kalocsakecskeméti érsek az ünnepi szentmise előtt lapunknak azt mondta: mi abban a biztos tudatban vagyunk keresztények, hogy az üdvösség felé tartunk, a máriás kegyhelyek pedig megtérésre, imádságra hívnak, erősítik Jézus Krisztushoz tartozásunkat és a szeretet intelmét kötik a lelkünkre.

- Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe felerősíti az Evangéliumot: Jézus Krisztus feltámadott, és mi is feltámadunk, mert van üdvösség és isteni irgalom. Azt kérjük a Szűzanyától, világítsa be nekünk Krisztus útját, hogy így kapjunk erőt a mindennapjainkhoz – fogalmazott a főpásztor. Mezei András, a Kis Szent Teréz-bazilika plébánosa a búcsúnap eredetéről szólva felelevenítette: a Kármel-hegyen sok remete élt, majd alapított rendet, de nekik az 1200-as években, a szaracén üldöztetés miatt el kellett hagyniuk a Szentföldet.

A szerzetesek magukkal hozták a máriás lelkületet Európába, Stock Szent Simon pedig 1251. július 16-án a skapuláré látomásában részesült: a Szűzanya megjelent a rendfőnöknek, és átnyújtotta a vállruhát azzal az ígérettel, hogy aki azt viseli, a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből. Azóta ez a nap a kármeliták fő búcsúünnepe, amely az elkövetett bűnök teljes elengedését kínálja a zarándokoknak.