Palin egyszerre kicsi és nagy, ősi és modern, sok érdekességgel

Az Inkey-kápolna azért fontos helyszín, mert azon túl, hogy műemlék, híres főúri család hagyatéka, az út mellett magasodik, s most már, sajnos észrevehető a kopottsága is.

– Az Inkey-kápolna s a körülölelő egykori kálvária barokk hagyaték. Nagykanizsán nincs olyan sok műemlék, hogy valamelyiket is ne kellene megőrizni, ezenkívül sok műemlék jellegű épületünk is van, amelyeket mind szeretnénk megmenteni szakrális vagy kulturális célra. Vízióink vannak, hogy miből mit lehetne létrehozni, de nincs hozzá elég erőforrásunk. A város területén létezik néhány olyan hely, amelyekhez legendák is fűződnek, itt például az, hogy a kápolna felépítése előtt ide temethették el Thúry Györgyöt. A kápolna megérne egy alapos régészeti feltárást – mondja Balogh László polgármester, amit Erdős László (aki jelenleg is a városi képviselő-testület tagja) azzal told meg, hogy legutóbb 1975-ben újították fel az épületet, a kálvária középső falfülkéjében pedig volt egy fa Krisztus-korpusz, amit megmentettek, s most a város múzeumában látható.

Palin a török kiverése után, az Inkey család révén lett több vármegyére is kiterjedő hírességű hely. A Zala földrajzi nevei gyűjteményben ma is olyan létező emlékhelyeket találni, amelyek erre a kezdetre emlékeztetnek. Ilyen a Basa-kút, ahol a népi emlékezet szerint Inkey kanász levágta a török basa fejét, s tengernyi földet, nemességet kapott érte. Az angolkert, ami uradalmi park volt, s a „Huszár-álé”, amerre kilovagoltak a méntelepről.

Az Inkey család első olyan tagja, akinek birtokairól, tevékenységéről több hiteles adat van, a palini Inkey János volt. Az 1720-as években építtetett kastélyában ma iskola és óvoda működik. Inkey János Zala, Somogy és Vas alispánja volt. Kastélya a három megye vezetőinek, befolyásos embereinek találkahelye volt a zalaegerszegi megyeháza megépültéig, 1732-ig.

A család „nagy szerző”-je Inkey Boldizsár volt, aki a mintegy 25 000 holdas örökölt birtokát a négyszeresére növelte, s ő építtette a barokk sírkápolnát 1768-ban. A család palini ágának birtokát az 1846-ra eladósodott örökösök eladták a belga királynak. A belga királyi család 1889-ben túladott a palini gazdaságon, majd a palini kerület négy középbirtokra tagolódott, s ezután épültek Palinban az újabb kastélyok. Az Inkeyek ősi fészkét Somogyi Gyula vette meg, aki a földművelésügyi minisztériummal 25 évre szóló szerződést kötött, melynek értelmében Zala és Somogy vármegye állami ménjeit, majd később Vas vármegye ménlovait is a palini telepen tartották, s látványosak voltak a lovasrendezvények is.

Palin eredetileg csak egy egyutcás, út menti település volt, az uradalmi birtokok árnyékában. A városrész képét a kastélyok határozták meg. Közülük az Inkey-kastélyt 1999-ben felújították, s iskolaként, óvodaként a város egyik legszebb intézménye, gyönyörű környezettel. A Somogyi-­ménesbirtok urának, Somogyi Gyulának a kúriája üresen áll, a tulajdonosa árulja. A Somogyi-ménesbirtok épületei (később emelőgépgyár is volt bennük) magántulajdonba kerültek, s lezárva várják sorsuk alakulását. Az úgynevezett Back-kastély, amely szociális otthonként is üzemelt, az önkormányzat tulajdonában van. Balogh Lászlóval az elvadult kertjén át közelítjük meg a patinás épületet.

– Szeretnénk értékesíteni a kastélyt, hiszen szálloda is lehetne belőle, vagy idősek otthona. A körülvevő park az öreg, s ritkaságszámba menő fáival egy csoda. A legutóbbi versenytárgyaláson 46 millióra hirdettük a kastélyt, amely az utolsó pillanatokban van ahhoz, hogy még jól hasznosítható legyen – véli Balogh László.

Palin délkeleti részén az 1970-es évektől új, nagy kiterjedésű területet parcelláztak, s ez vált Nagykanizsa legdinamikusabban fejlődő családi házas övezetévé.

– Csodálatos természeti adottságok, a hagyományaikat ápoló kisebb-nagyobb közösségek jellemzik Palint. A generációs örökségeket képviselő „órész”, valamint az „újtelep” lakói békességben élnek egymás mellett. A szőlőhegy pedig a város egyik legkedveltebb övezete – mondja Gábris Jácint.

A településrész életének meghatározói a Palini Általános Iskola Baráti Köre Alapítvány, a Palini Sport és Kulturális Egyesület, amelynek a sporton túlmenően a palini városrész kulturális életének szervezése, működtetése, a működési feltételek megteremtése, a helyi hagyományok újjáélesztése, ápolása a célja s a Förhéncért Egyesület. Érdemes a helyi és a környélbéli nevezetességeket és érdekességeket felkeresni, teszi hozzá.

Kuti László, a sport- és kulturális egyesület vezetője, a Rózsa Presszó tulajdonosa a következőkkel folytatja:

– A presszó falán van a kéktúra pecsételőhelye. Innét indul a kéktúra Palin–Homokkomárom szakasza. Szerintem egyre nagyobb az érdeklődés a kéktúra iránt, az ország minden tájáról jönnek hozzánk magányosan, illetve csoportosan a túrázók. Még Borsodból is jöttek már, a kéktúra a reneszánszát éli. Sokaknak mondom el, mit érdemes megnézni Palinban, illetve Nagykanizsán. Mi, paliniak azon vagyunk, hogy mindenki érezze magáénak ezt a kertvárost, mindenki ismerje meg a múltat, a kastélyok és a kálvária történetét.

Skanecz Sándor, a Förhéncért Egyesület elnöke, a hegyen először a kápolnába invitál. Förhéncen, érdekeik védelmére 1929-ben hegyközséget alakítottak a gazdák.

– A szőlő szinte őshonos volt Förhénc hegyen, ahol elődeink már 1761-ben barokk stílusú kápolnát építettek. Örömmel látom, hogy fiatalok is kezdik felfedezni a szőlőhegyet, többen is szőlészkednek. Mi vendégeket fogadunk fenn a hegyen – mondja..

Förhénc a város patinás szőlőhegye, ahol összesen 465 telek található. Egyre többen látják és érzékelik, hogy összefogva lehet eredményeket elérni, hatvan-hetven ember is részt vesz a közösségi rendezvényeken. Ahogy enyhül a járvány, a hegy is megélénkül. Sokan rájöttek mostanában, hogy jó, ha van hova kiszabadulni a bezártságból s értelmesen elfoglalni magukat.

– Sokan termelnek jó borokat, amit június 12-én, a nyitott pincék rendezvényünkön megkóstolunk – jegyzi meg, majd közösen megcsodáljuk a hegy panorámáját.

Búcsúzóul Balogh László a következőket mondja:

– Nagykanizsa szerepe világítótorony lenni a provinciális határon. Palini városrésze pedig afféle példatelepülés. Egyszerre kicsi és nagy, ősi és modern, sok érdekességgel. Ha úgy tetszik, Palin a kastélyok települése is, amelyek turisztikai célú hasznosítása fontos volna ebben a lélekemelő környezetben.