Sármellék barokk temploma, s a környék történelmi szakrális emlékei

Mindeközben a benyúló szárazföldeken, vízi átkelőknél történelmi megtelepülések, események történtek a Sármelléket körül ölelő mintegy tíz kilométeres átmérőjű körön belül. A Kis-Balatonba torkolló földnyelven helyezkedtek el a mai Sármellék, Zalavár és Szentgyörgyvár elődei. Tőlük nem messze, évszázadokon át jelen voltak a rómaiak. I. Constantinus római császár idején építették fel a fenékpusztai erődöt, benne azt a keresztény bazilikát, ami a honfoglaló magyarok megjelenéséig használatban volt. A szomszédos Zalaváron, a honfoglalás korában létezett templomok alapjai láthatók. Sármellék elődei, Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) szerepelnek a Zalavári Apátság 1019-es alapító levelében. A falu plébániáját a 14. században alapították, a mostani templomról Padányi Bíró Márton püspök naplójában ez olvasható 1739-ből: „Sármellék, éppen most épül alapjaiból a templom.” A Zalai falvak templomai sorozatunkban Bóka Tibor plébános és Horváth Tibor polgármester szól az itteni barokk templom, a hítélet érdekességeiről, s felvázolunk néhány történeti emléket a környék szakrális múltjából.

Mintegy ezerötszáz éve Sármellék szomszédságában, a mostani Fenékpusztán fontos szerepet töltött be az a római erődítmény, amelynek alapjai közül ma is látható a kapu, s a háromhajós kora keresztény bazilika maradványa. Fontos hely volt ez, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincumig (Buda északi része) és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út. A temetőkben talált leletek alapján valószínűsíthető, hogy a Római Birodalom bukása után is élhetett itt egy római, keresztény közösség, amely megőrizte antik kultúráját, s hatással volt a környékre. A sármelléki repülőtér közelében kora Árpád-kori temetőt ástak ki, ami arra vall, hogy erre a népvándorlás és a honfoglalás korában is lakott település volt. A középkorban a falu az erre vezető fő hadi út mentén feküdt, sokszor vonultak erre seregek, amelyek a lakosságot sem kímélték. A település a török hódoltság alatt elpusztult, mert az adófizetés megtagadása miatt 1560 decemberében Hamza bég kíméletlenül felégette.

A török pusztítás után ujjászervezték a plébániát, 1745-ben a falu lakói saját szorgalmukkal fából és téglából takaros templomocskát építettek Szent Sebestyén tiszteletére. Sármellék először a felsőpáhoki egyház filiája volt, később a szentgyörgyvárié lett, majd 1757-től anyaegyházzá vált. 1752-től indult el az anyakönyvvezetés, s a növekvő népesség számára a század végére szűkössé vált a templom, amely a mai klasszicista formáját 1839-ben nyerte el. A templom alapterülete 29x11 méter és homlokzat előtti, hegyessisakos, órapárkányos tornya van. A temetőben is van egy kistemplom, a Nepomuki Szent János kápolna, amit Bogyai Mátyás épített 1885-ben, s mára egybeépítettek a ravatalozóval.

- A templom esővíz elvezetése 2014-ben oldódott meg, s ezzel jelentősen csökkent a falak vizesedése. Pályázat segítségével sikerült a torony és a falak külső vakolatjavítása, festése. Ekkor az ólomablakok védőüvegezését is kicserélték – szól a közelmúltról Bóka Tibor, s elmondja, hogy a templomban az oltárok viszonylag jó állapotúak, egyelőre nem szorulnak nagyobb felújításra. Nagyon sok szobor és festmény található, melyeket a sármelléki lakosok és a volt plébánosok ajánlottak fel a templom javára.

-Őrzünk egy ereklyét is templomban. Erdő Péter bíboros úrtól 2009-ben kértem a kommunista diktatúra áldozata, Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéjét, akit 1950. júniusában hurcoltak el az esztergomi lakásáról az ÁVH emberi, s a kistarcsai internálótáborban halálra kínozták. Meszlényi Zoltán ellen nem folyt semmiféle nyilvános per, ítélet nélkül tartották fogva, s a táborparancsnok jelentése szerint, 1953. január 17-én halt meg. Boldoggá avatását 16. Benedek pápa 2009-ben hagyta jóvá. Az ő csont ereklyéjét őrizzük a miséző oltárban, amit az ünnepén, március 4-én, tiszteletre kihelyezünk – említi a plébános templomuk ritkaságát. A továbbiakban a sármelléki hívek buzgóságára tér ki. Mindegyik korosztály képviselteti magát a miséken, s nem csak az idős nénik koptatják a templom kövét, hanem a középkorúak, nők, férfiak vegyesen. Az emberek buzgóságát az is mutatja, hogy a templom takarítását is megszervezték, tíz csoportba osztva végzik önkéntesen a munkát, és a kertben is példásan dolgoznak.

-A pandémia előtt rendszeresen tartottunk visszatérő és egyedi rendezvényeket. Április végén határáldást, májusban Orbán-napi szőlőmegáldást tartunk. Pünkösdhétfőn hagyománnyá vált a Pünkösdi piknik, ahol a közös asztalra mindenki oda teszi a magáét, emellett pedig a kemencében finomságokat sütünk. Úrnapján az úrnapi oltárok díszítése is nagy gonddal történik. Augusztus 19-én a plébánia kemencéjében sütjük a saját kenyerünket, ami megáldásra kerül, majd el is fogyasztjuk. Novemberben Erzsébet napi bált tart az egyházközség, decemberben pedig jótékonysági adventi vásárt rendezünk az iskolával és az óvodával közösen – sorolja az atya, s hozzáteszi, hogy rendszeresen szerveznek zarándoklatokat, illetve vendég előadókat is hívnak. Végezetül a következőket mondja:

- 2006 óta vagyok a falu plébánosa, 2020 augusztusában áthelyeztek Alsópáhokra, mert Kovács János esperes halála óta nem volt betöltve a páhoki plébánia. Négy plébániát (Alsópáhok, Sármellék, Szentgyörgyvár, Nemesbük) vezetek a hozzájuk tartozó községekkel (Felsőpáhok, Nemesboldogasszonyfa, Alsó-, Felsőmánd, Zalaköszvényes, Zalaköveskút). Nagy feladat, még nagyobb felelősség, de ahogy eddig is, úgy igyekszem minden településen helytállni, és ahol feladat van, ott vagyok én is, nem tartva különbségek a települések között. Bízom, hogy a járvány mielőbbi elmúltával visszarendeződik a megszokott életünk.

- Amikor az egyházközség anyagi segítségünket kéri, önkormányzatunk a lehetőségeihez mérten támogatást nyújt. Ilyen volt a templom előtti szoborcsoport felújítása, vagy a gáz bevezetése a paplakhoz. A templomunk melletti, egyházi tulajdonú volt iskola épületet az önkormányzat nonprofit kft-je pályázati segítséggel újította fel és több évig nyári táborként működtette. Turisztikai látványoságokkal vagyunk körül véve, amely vonzza a kerékpáros és a bakancsos turistákat. Templomunk település képi megjelenése meghatározó, a magaslat tetején lévő építmény kellemes vizuális élményt nyújt, vitathatatlanul a falu egyik fontos, turistákat is vonzó épülete – véli Horváth Tibor polgármester.