együttműködést és óvatosságot kérnek

2021.03.23. 12:15

Csapdákkal gyéríti a ragadozókat a Zalaerdő Zrt.

A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti az előbb említett fajokra veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat.

Horváth-Balogh Attila

A beavatkozásra az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területének csak a töredékén, 100 hektáron kerül sor Nagykanizsa térségében (egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren), illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében. Mint azt Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati és halászati előadója előrebocsátotta: a csapdázás ősi vadászati módszer, amely évezredes múltra tekint vissza, egyidős az emberiséggel és a mai napig alkalmazzák a vadászatra jogosultak, azaz más vadásztársaságok is.

Képünkön Széplaki Hunor kerületvezető vadász éppen egy csapdát ellenőriz
Fotó: Zalaerdő/Ernszt Tamás

- E tevékenységet a néprajzkutatás az ősfoglalkozások közé sorolja. A csapdázást passzív vadászati módszernek is nevezik, mivel a csapdák többnyire az elfogni kívánt állat közreműködésével jönnek működésbe – magyarázta Ernszt Tamás. – Hazánkban egyre több vadgazdálkodó foglalkozik csapdázással, mert az a lőfegyverrel történő elejtés mellett hatékony ragadozógyérítési eszköz. A csapdázási tevékenység szerepe a ragadozógazdálkodásban számottevő, leggyakoribb célfaja a Magyarországon egész évben elejthető, elfogható róka és az aranysakál. Utóbbi az elmúlt két évtizedben folyamatosan terjed a hazai nagyvadas területeken, Zalában ma már megyeszerte megtalálható, de természetes ellensége nincs. Az aranysakál a zalai dombok legnagyobb testű kérődző vadfajának számító gímszarvas borját 1-2 hetes, az őzgidákat pedig 2 hónapos korukig veszélyezteti.

Az egyik terület a volt kiskanizsai lőtér...
A másik pedig Zsigárd térsége

A szakember arról is beszélt: a Zalaerdő 2018 óta foglalkozik fácánneveléssel. Homokkomárom külterületén, Zsigárd térségében kettő fedett utónevelőt, úgynevezett voliert építettek, ahol azóta minden évben fácánokat nevelnek és értékesítenek. A tavalyi évtől kezdődően e területen fácán-előnevelést is végeznek, azaz napos csibeként érkeznek hozzájuk a fácánok, melyeket kifejlett korig nevelnek. Szintén 2020-ban Nagykanizsa külterületén, az M7 autópályától északra félvad fácánnevelésbe kezdtek.

- A csapdázással a fácánállomány védelme az elsődleges szempont, de e vadászati módszerrel valamennyi földön és föld közelében fészkelő madárfaj védelmét, illetve a csülkösvad szaporulatának megmaradását is segítjük – szögezte le a vadászati-halászati előadó. – A többi vadászati módszerhez képest azért előnyös a csapdázás, mert megfelelő időben és helyen alkalmazva hatékony. Az erdőgazdaság, mint területileg illetékes vadgazdálkodó a fenti két területen végez intenzív csapdázási tevékenységet, ami a vad elfogására irányul, ezért az vadászatnak minősül. Az érintett, összesen mintegy 100 hektárt kitevő területen figyelemfelhívó táblákat is kihelyeztünk, melyekkel a természetjárók figyelmét külön is ráirányítjuk e tevékenységünkre. A csapdákat rejtve, az állatok vélt mozgásának területére helyezzük ki, egyes csapdatípusoknál csalit is használunk a gyéríteni kívánt ragadozók odacsalogatása érdekében. Fontos szabály, hogy a csapdázással érintett területen kutyát póráz nélkül sétáltatni, továbbá a csapdákhoz hozzányúlni veszélyes és tilos – nemcsak az ebek védelme érdekében, hanem azért is, mert előbbi tevékenység jog szerint szabálysértésnek minősül. A kihelyezett csapdák eltulajdonítása szintén szabálysértés.

Ernszt Tamás hozzáfűzte: a SARS-CoV-2 koronavírus okozta világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában sokan választják pihenőhelyül lakókörnyezetük tágabb térségét, s fedezik fel a természet szépségeit. Azonban a két, csapdázással érintett területen a félreértések, konfliktusok elkerülése érdekében még fokozottabb együttműködésre, óvatosságra kérik a lakosságot.

Ezek is érdekelhetik