Közeleg az óraátállítás: vajon mi a helyzet a híres zalaegerszegi földönjáró toronyórával?

Vannak érvek ellene és mellette. Állatólag már Benjamin Franklin is felvetette annak idején, ám ez csak terv maradt. Az idő ilyen módú vissza- vagy előretekerése 1916-ban az USA-ban történt, ők a nyári időszámítást favorizálták energiatakarékossági szempontból. Az Európai Unió ezt 1997-ben szabályozta. Arról azonban még mindig nem döntöttek, hogy az átállítás eltörlését követően 2021-ben a nyári vagy a téli időszámítás marad. Idézem a magyar alváskutatók állásfoglalását: ők azt szorgalmaznák, ha az eredeti időzónánkban megfelelően járnánk el, azaz az évezredek óta megszokott téli időszámítás lenne ideális élettani szempontból Magyarországon.

Ami biztos, 2020. október 25-én hajnali három helyett két óra lesz újra.

Digitális világunkban a mobiltelefonal és az egyszerű karórák esetén ez könnyű. Ám mi a helyzet a híres zalaegerszegi földönjáró toronyórával? Kérdésünkre Preisz József válaszolt:

- Éjszaka kellene idejönnöm 3 órakor, leállítani és egy órát várni vele. Visszaállítani ugyanis ezt a szerkezetet nem lehet, csak előre hajtani. Ezért vasárnap reggel idejövök nyolc órakor, leállítom, egy óra múlva visszajövök és elindítom az ingát. Ezt 15 éve, azaz 2005 óta csinálom. Három évvel ezelőttig még a nagytemplom toronyórájhoz is felmentem 45 méter magasba, ám azt már nem vállalom. Annyit érdemes tudni a színház előtti óráról, hogy igazi ritkaság. A Mária Magdolna Plébániatemplom egykori, közel 200 éves szerkezete a világon egyedülálló módon látható itt a téren. A gépezet olyan üvegkalitkába került, ami Szerdahelyi Károly építész tervei alapján készült. A súlyok és az ellensúlyok egy három méteres aknába ereszekednek a föld alá. Nekem az a dolgom, hogy folyamatosan ellenőrizzem a 600 kilogramos szerkezetet.