Jelenről, jövőről dr. Kostyál László múzeumigazgatóval

Ezt dr. Kostyál László fogalmazta meg, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy szeptember elsejétől igazgatóként irányítja az idén 70 éves Göcseji Múzeumot, amelynek ő 35 éve munkatársa.

A helyzet furcsaságára utalva említette meg, hogy nemrég kellett a minisztériumnak benyújtaniuk az idei módosított munkatervüket, ami az eltelt időre tekintettel inkább már beszámolónak tekinthető.

– Nem lehet tudni, hogy amit tervezünk, miként valósítható meg. Erre nagyon jó példa a múzeumi esték sorozata, amely tavaszról őszre csúszott át, de most sem tudjuk elkezdeni, ezért online oldjuk meg, felvesszük az előadásokat, és így tesszük elérhetővé a világhálón – magyarázta dr. Kostyál László.

A múzeum anyagából már ma is 170 ezer tárgy megtekinthető az interneten. Ezek közül több tucatnyihoz részletes ismertető is kapcsolódik. Mindez a múlt iránt érdeklődők számára elmélyült, tartalmas időtöltésre ad lehetőséget. Ez azonban csak egy az alternatív megoldások közül, mert a múzeum számára is létfontosságú a közönség, a látogatók.

– Az átalakulás időszakát éljük, most gyorsultak fel az események – folytatta. – A múzeum főépületének felújítása egy éve zajlik, a Mindszentyneum építése pedig most lép látványos szakaszába. A falumúzeum fejlesztése kibontakozás előtt áll, ott a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően tavasszal kezdődhetnek a munkák, a fogadóépület kialakításával. Az első ütemben valósul meg a rámi iskola, a csárdaépület, valamint az olajos házak, és megújulhat a belső úthálózat. A skanzenben közel kétmilliárd forintos beruházásnak lehetünk szemtanúi. A Batthyány utcai épület felújítása a tervek szerint márciusban fejeződik be, és 2021. év vége felé talán már a látogatókat is fogadhatjuk – sorolta.

Az igazgató a beruházások kapcsán kiemelte, a nem túl távoli jövőben meg kell teremteniük az irodákat, restaurátori műhelyeket, garázsokat magába foglaló új raktárbázisukat, ugyanis a mostani, bérelt helyeikről költözniük kell. Ezzel a beruházással teljessé válna a múzeum megújulása.

Az infrastruktúra fejlesztése mellett feladatot ad a generációváltás is.

– Három kolléga dolgozik régebben a múzeumban nálam, közülük ketten néhány hónapon belül nyugállományba vonulnak. Kiemelkedő munkabírás, nagyon jó szellemiség jellemzi a légkört, ezt kell továbbvinni. Nehezíti a helyzetet azonban, hogy szűk a szakemberkínálat – tette hozzá. – A jelenlegi 52 álláshelyünk mellett további 15 munkatársra lesz szükségünk a Mindszentyneum működtetéséhez. A 2022 második felében megnyíló ötszintes épületben két állandó kiállítás fogadja majd a látogatókat. A konferencia-központban 120 személyes nagyterem és két, 45-45 személyes szekcióterem, az épületben ezenkívül turisztikai vetítőhelyiség, múzeumpedagógiai részleg, és a vendégeket kiszolgáló egység, bolt, kávézó is lesz. Mindaz a funkció megtalálható lesz itt, ami a korszerű múzeumhoz hozzátartozik, és amelyek eddig hiányoztak a régi épületből – magyarázta.

Bár a Göcseji Múzeum egy ideje nem fogadott látogatókat, és a rendezvényeiket is csak korlátozottan, „kitelepülve” tartották meg, a türjei, vállusi és bagodi közösségi ásatás mutatta, töretlen az érdeklődés az ilyen programok iránt is.

A helyzetből adódóan tárlatok sem voltak, és ahogy az igazgató fogalmazott, külön fejtörést okozott a Kisfaludi Strobl Zsigmond-vándorkiállítás. Ez 2021 tavaszáig járta volna az országot, ám a járvány miatt a 43 alkotás most a kényszerpihenőjét tölti. Várhatóan nem sokáig, mert tárgyalások folynak az anyag november-decemberi bemutatásáról a kecskeméti Cifrapalotában.

– A felújítás megkezdése óta csökkent, illetve megváltozott a múzeum jelenléte a város életében, pedig a zalaegerszegi identitástudat erősítése az egyik fontos feladatunk. Bemutatni, mi a közös a múltunkban, mi tesz minket zalaegerszegivé, és legyünk tisztában azzal is, miként vált azzá a város, ami most. Ez a „mi”-tudat alapja, ez köti ide és össze a város lakóit – fogalmazta meg.

Zalaegerszegivé a budapesti Kostyál László szentgróti felesége révén vált, akivel egyetemistaként kötötte össze életét. Régészdiplomát szerzett az ELTE-n, és egyetemistaként a nyári ásatási gyakorlatokon megfordult Zalalövőn, a Kis-Balatonnál is, így került kapcsolatba a Göcseji Múzeummal, ahol állást keresett. Az intézmény akkori igazgató-helyettese, Vándor László ajánlott is, de nem régész, hanem a művészettörténész státuszt, így a másik elvégzett szakterület került előtérbe. A kilencvenes években a barokk festészetéről, Dorffmaister István zalai munkásságából írta kisdoktori dolgozatát. Évekig a megye barokk művészetével, festészetével foglalkozott behatóbban, ezt mutatja, hogy A barokk freskófestészet Magyarországon című, tavaly decemberben útjára indított, hatrészes könyvsorozat zalai kötetének egyik szerzője. Emellett elmerült a XX. századi magyar, elsősorban a zalai művészetben is. A PhD-értekezését Kisfaludi Strobl Zsigmond-monográfiájával kapcsolta össze.

– Adott volt, hiszen itt a hagyatéka, az állandó kiállítása, és amikor én 35 éve a múzeumba kerültem, kötelességemnek éreztem, hogy feldolgozzam. Ez azóta is folyamatosan kínál számomra feladatot. Remélem, hogy az igazgatói munkám mellett is jut rá idő – mondta végezetül dr. Kostyál László.