Hungarikum lett a klasszikus magyar szablyavívás

A Magyar Szablyavívó Iskola 2012-ben alakult. Megalakulásának és működésének fő célja a hagyományőrzés, hogy a megannyi megpróbáltatáson átment magyar szablya ne merüljön a feledés homályába. Zalaegerszegen 2012 tavaszán Gausz Tamás kapta meg a lehetőséget, hogy elindítsa a foglalkozásokat, majd a megye két másik városában, Nagykanizsán és Keszthelyen is megalakultak a csoportok. Jelenleg közel 30 fő gyakorol aktívan és fejleszti magát az edzéseken, szemináriumokon és táborokban.

– A szablyavívás önfegyelemre tanít, s komolyabb fizikai igénybevételt jelent az eszközhasználat miatt. De fontos kiemelni a magyar szablya eszmeiségét is, ami a magyarság kiemelkedő nemzeti értékévé tette. Ha az ember ezt a szablyát megfogja, az felelősséggel is jár. Hiszen ennek a szablyának is köszönhetjük, hogy van magyarság, van nemzetünk és hagyományunk. A tanítványok kapnak egy adag nemzeti érzelmet, nemzeti tudatot is ezzel – foglalta össze a jelentőségét Gausz Tamás.

A hungarikumok közé nem olyan egyszerű bekerülni. Az előkészítő folyamat 2015-ben indult, amikor elkezdték országos szinten a helyi értéktárakba bevinni a szablyavívást és a Borsody-rendszert. Megyénkben Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen is felvették a települési értéktárba, majd hamarosan a megyei értéktárba is bekerült. A folytatásban az országos értéktár következett, majd nemzeti és kiemelt nemzeti értékké vált a szablyavívás. Idén májusban pedig hungarikummá minősítette a Hungarikum Bizottság. Öt év munkája volt tehát, hogy a magyar szablyavívás a hungarikumok közé kerülhessen.

– Ahhoz, hogy idáig elérhessünk, mindenképpen kellett egyfajta elhivatottság, hogy ne csak összevissza hadonásszunk a fegyvereinkkel, hanem legyen kidolgozott stílus és visszaigazolható, visszavezethető hagyomány a mestereken és tanítványaikon keresztül. Kellettek ehhez tanítók és klubok, ahol mindezt megvalósíthattuk. Természetesen nagyon komoly kutatómunka is társult mellé, melyet mesteremmel, Mádai Norberttel végeztünk levéltárakat böngészve, hazai és külföldi archívumokat kutatva. Ebből kiderült, hogy Borsody László egy zseni volt, aki megreformálta az 1930-as években a kardvívást és kialakított egy magyar rendszert, amivel szó szerint letarolták ellenfeleiket a versenyeken, és ami azóta is az ő nevét viseli – elevenítette fel a folyamatot a Magyar Szablyavívó Iskola zalaegerszegi, nagykanizsai és keszthelyi klubjának vezetője.

A kutatások során kiderült: nemcsak Borsody ­László munkássága érdekes, hanem a tanítványoké is, akik szerte a világon elhintették a magyar szablyavívás jó hírét. Az egyesület több kiadványt is megjelentetett, ezekben az alapító és a tanítványok életének, munkásságának bemutatásával hozták közelebb az emberekhez a szablyavívást.

Gausz Tamás szerint komoly felelősség és kihívás is, hogy hungarikum lett a szablyavívás, hiszen, ha az ember elért egy szintet, akkor szeretné azt megtartani és méltóképpen képviselni, s ugyanazzal a szorgalommal és elhivatottsággal tovább­vinni e nemzeti értéket.

A koronavírus-járvány miatt a hivatalos beiktatási ceremónia egyelőre késik. Az ünnepélyes oklevélátadásra előreláthatóan ősszel kerülhet sor. Onnantól kezdve használhatják majd az egyesületek a hungarikum logót és jelképeket.

A klasszikus magyar szablyavívás mellett a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a szőregi rózsatő, valamint a tiszavirág és a tiszavirágzás is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén. A gyűjteményben jelenleg 75 érték van, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.