Fecskefelmérést indítottak a környezetvédők a zalai lakosság bevonásával

Arra kérik a megye településeinek lakosságát, hogy aki a saját portáján, vagy a környezetében fecskefészket lát, jelezze a [email protected] e-mail-címre. Közöljék a település és az utca nevét, a fészkek számát (ha lehet, akkor a lakott és az üres fészkeket külön), a megfigyelt fecske faját, vagyis, hogy molnárfecske vagy füstifecske fészkel-e az épületen (ha ez megállapítható). A szervezők örülnének, ha fotót is kapnának a fészekről, ők könnyen beazonosítják a madár hovatartozását.

A településeken két fecskefajtára számíthatunk. A fészkek is könnyen megkülönböztethetőek: a füstifecske a tető síkjától távolabb felülről nyitott sárfészket épít, általában falusias környezetben, istállókban, ereszek alatt ver tanyát. A molnárfecske tető síkjáig feltolt sárfészke zárt, csak kis bebújónyílás van rajta – nagyobb beépítettségű településeken fordul elő, akár a lakótelepekre is követi az embert. A hosszú villás farkú füstifecske a fekete és a fehér színeken kívül a homlokon és a torok területén vörösesbarna színt mutat, a molnárfecske fekete-fehér színű, kisebb termetű madár, rövidebb villás farokkal.

– A zalai fecskefészekadatok összegyűjtésével szeretnénk valós képet kapni a megyében fészkelő molnár- és füstifecskék számáról, hogy a további vészes fogyatkozásuk megállítása érdekében a lehető leghatékonyabb védelmi intézkedéseket lehessen meghozni. A felmérések szerint ugyanis az ezredfordulót követően felére csökkent a molnár- és füstifecske-állomány. Az egyik ok a repülő rovarok számának drasztikus csökkenése, ami a háztáji állatállomány megfogyatkozásával és a kémiai rovarölő szerek környezetszennyező és természetkárosító hatásával magyarázható. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és az utóbbi időben felgyorsuló épület-felújítási hullám is sújtja a madarak költési sikerét. A sokszor hetekig tartó szárazság, mint az idén áprilisban is volt, az érkező fecskék számára nagyon megnehezíti a sárgyűjtést, amivel a fészkeiket felépíthetnék – indokolta a megyei fecskefészek-számlálás szükségességét dr. Illyés Zoltán, a főszervező Mindszenty Ifjúsági Ház vezetője, aki Gál Szabolccsal, a Domberdő Természetvédelmi Egyesület vezetőjével az ötletgazdája is a felmérésnek.

A fecske a tavasz hírnöke, a magyar nép legkedvesebb madara, a népköltészet gyakori szereplője, számtalan dal, vers mondóka főszereplője. Hazánkban a néphit Isten madarának tekinti, s nem is olyan régen még mindenhol örömmel nézték, ha fészket rakott az eresz alá, úgy tartották, szerencsét hoz a házra és népére. A mondás szerint „egy ház nem otthon addig, míg fecske nem fészkel az eresz alá”. Remélhetően szűkebb pátriánkban most is így van és a lelkes zalaiak bekapcsolódva a fészekszámlásba, segítik majd a kedves, bájos madaraink fogyatkozásának megállítását.

Amúgy segíthetjük is a fecskék fészeképítését. A Mindszenty Ifjúsági Ház környezetvédői például az Erdődi-Hüvös kastély, a Páfrányok útján működő lovarda és néhány ház falán műfecskefészkeket helyeztek ki, a közelben pedig állandóan nedves „sározó helyeket” alakítottak ki. A mesterséges fészkek akár otthon is elkészíthetők, vagy fazekasoktól beszerezhetők. A műfecskefészkek a madarak által sárból készített fészkek hasonló alakú és méretű utánzatai. A madarak természetes fészkeihez hasonlóan kell kihelyezni: a molnárfecskefészket a plafonig emelve, a füsti fecskéét a plafontól 8-10 centiméterrel lejjebb rögzítve.