Felavatták a tradicionális fa sírjelek emlékparkját Zalaegerszegen

A Gébárti Kézművesek Háza melletti ligetben mostantól 107 tradicionális fa sírjel őrzi tágabb hazánk temetői kultúráját, a rekonstrukciókhoz a Kárpát-medence még felkutatható mintái szolgáltak alapul.

Az avatón elsőként ­Skrabut Éva, a park megszületését szorgalmazó és szervező Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke szólt legújabb közösségi akciójuk jelentőségéről, s köszönte meg a hatéves munkát a közreműködő 42 fafaragónak.

Balaicz Zoltán polgármester felidézte a Gébárti-tó körül zajló fejlesztéseket, melyekhez most egy párját ritkító értéktár is csatlakozott. Köszönetet mondott a park megálmodóinak és megvalósítóinak, akik szinte a semmiből teremtettek csodát. A néprajzi, népművészeti tartalom mellett a műszaki kivitelezést is dicsérő szóval illette, majd felsorolta a fafaragók nevét, akik az ország legkülönbözőbb pontjairól utaztak nyaranta Zalaegerszegre, hogy részt kérjenek e szép feladatból.

A létesítmény szakmai méltatására Széll János etnográfus kapott felkérést. A Gyuláról érkezett néprajzkutató elmondta, a parasztság temetkezési szokásai sokat változtak az idők során, de a végtisztesség megadásának mindig része volt, hogy valamilyen jelet hagytak az elhunyt után. A 16. század elejétől kezdték fával jelölni a sírokat, török hatásra virággal díszített törött kopjafákat tűztek a halott fejéhez. Ebből fejlődött ki a gazdag, térségenként eltérő formakincsű temetői sírjelkultúra.

A gébárti parkban nyolc nagy tájegység mintakincse jelenik meg, amelyek tájolása valós földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelő. Széll János a parkot szakmailag kifogástalannak nevezte, a megmentett tradíciók ily teljességére egész Európában nem találnánk példát. Mindez a szakma és a város példás együttműködésének és a csupa szív fafaragóknak köszönhető. Külön érdem, hogy a sírjeleken az eredeti forrásra utaló feliratok is szerepelnek, s az alkotók nevét is megörökítették. Az itt felhalmozott néprajzi érték becses voltát jelzi, hogy már a Debreceni Egyetem néprajzi tanszéke, továbbá a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is jelezte érdeklődését. Ezt követően Nagy Béla, a ZMNE alelnöke ünnepélyesen átadta a parkot a polgármesternek, majd Zsugyel Kornél az evangélikus, Hodánics Péter a református, Nagy Tamás pedig a katolikus egyház nevében megáldotta a létesítményt.

Zárásként zalai népzenészek mezőmadarasi halottkísérő zenét játszottak.