2019.05.29. 14:00
Esszépályázaton remekelt a kanizsai Gerencsér Gergő
A magyar címer és zászló esszépályázaton második díjat szerzett Gerencsér Gergő, a Zsigmondy Szakképző Iskola tehetséges tanulója.
Gerencsér Gergő dolgozatával az előkelő második helyet szerezte meg Fotó: Benedek Bálint
A 17 éves fiatal ezúttal a szepetneki Királyi Pál életéről és munkásságáról írt fogalmazást.
Gergő rendkívül szorgalmas fiatalember, nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Paksi Atomerőmű Alkotó energia című pályázatán első díjat nyert egy újrahasznosított hulladékokból készített ventilátorral, amely a fatüzelésű kazán hatásfokát segíti.
Ezúttal a Nemzetstratégiai Kutatóintézet internetes felületén keresgélve találkozott egy pályázattal, mely azonnal megfogta. A zászló és a címer a közösség összetartozásának jelképei. A magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár az ország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak – a Himnusz mellett – a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer. A Rákóczi-emlékévhez kapcsolódóan az anyaország mellett a világban szétszórtan élő magyar fiatalok több korcsoportban pályázhattak „Istennel a hazáért és a szabadságért” témakörben. A középiskolások között az országból egyedül Gergő dolgozata nyert díjat, méghozzá az előkelő második helyet szerezte meg.
A kanizsai fiatal kedveli a lakóhelyéhez közeli lokálpatriótákat, akik valamilyen kivételes tevékenységükkel hozzájárultak a térség szellemi és művészeti fejlődéséhez, a pályázatra készített „Szilánkok” című fogalmazásában a szepetneki Királyi Pálról írt.
– Bár Nagykanizsán születtem és élek, szüleimnél, nagyszüleimnél ez nem mindig volt így. Nagyszüleim Szepetneken telepedtek le, édesanyám pedig már ott született – mesélte Gergő. – Gyermekkoromban sokat jártam oda, hiszen édesanyám ott némettanító. Meséltek arról, hogy egykor volt a falunak egy nem hétköznapi lakója, Királyi Pál. A képzeletemet kezdetben a nevéhez fűződő legendák ragadták meg. Aztán az internet, valamint a helyiek segítségével alaposan beleástam magam az életrajzába, melyből kiderült, hogy példaértékű életet élt. Ahogy az életútját végiggondoltam, rájöttem, hogy a történelem sziklájáról szilánkokként pattannak le a fontos események, így a magyar történelemhez kapcsolódó személyek dicső tettei is. Ha a választ keresem, mit jelent a címerünk, zászlónk, a hazám, a nemzetem, ugyancsak a gyermekkorom és eddigi életem szilánkjain keresztül tudok a kérdésre felelni.
Hozzátette: hősökre nemcsak akkor van szükség, ha baj van, hanem mindig. A magyar egy kiváló nép, és hisz abban, hogy ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Egy népnek múlt nélkül nincs jövője, ezért sosem szabad elfelejtenünk gyökereinket.