Az andráshidai borbarátok Besenyő-Öreghegyen vizsgálták a szőlő jövését

Persze nem irigykedve, hiszen a szőlő, ha az időjárás kedvezne, pár nap alatt behozhatná a lemaradást. Az andráshidaiak elárulták, tapasztalatszerzésre érkeztek a besenyőiekhez, a házigazdák viszont megsúgták, azért hívták meg a borbarátokat, hogy kipuhatolják a sikereik titkát.

– Igyekszünk állandóan pallérozni a tudásunkat – mondta Fábián István, a borbarátok elnöke mint tőről metszett tanárember az öreghegyi körút végén, a találkozón, amelyet László István birtokán rendeztek.

– Sok jót hallottunk az amúgy polgárőr besenyői gazdákról, ezért javasoltam elnöküknek, Dancs Pistának a kapcsolatfelvételt. – Megörültem, amikor Fábián István felvetette a két közösség közötti barátkozás lehetőséget – ismerte el Dancs István. – Tapasztalt, híresen jó borászok vannak közöttünk, úgy gondoltuk, Szent Györgynap táján látjuk őket vendégül, s a kőszegi gazdák 1740-ben eredő hagyományai mintájára közösen megvizsgáljuk, milyen Besenyő-Öreghegyen a „szőlőnek jövése”.

– Amúgy a saját növényeim fejlődésével is elégedett vagyok – így Fábián István, akinek az örzsehegyi Öreghegyen van birtoka. – A 300 tő vegyes – Kékfrankos, Veltelini, Pátria, Chardonnay – szőlőm jelenleg 3-4 leveles, tegnap kapott lombtrágyát. Szívesebben kényeztetném hagyományos trágyával, de már nincs erőm beásni. Megelőzésként peronoszpóra, lisztharmat és atka ellen is most kell permetezni. Elkezdtem Izabellát és Kormint is telepíteni, hogy ne kelljen annyit permetezni.

Az andráshidaiak legsikeresebb, a minősítőkön legtöbb aranyat begyűjtő Egerszeg-hegyi gazdája, Neuhold László 1100 tő vegyes szőlőből készíti a díjnyertes nedűit. A kedvence a Zengő, mert azzal a legkevesebb a „zöldmunka”. Szerinte fontos, hogy ne terheljék túl a tőkét, ő átlagban 13-14 termőrügyet hagy. Elengedhetetlen még a tövek kondíciójának megőrzése is, 3-4 évente szerves trágyát, évente komplex műtrágyát kap a szőlőskertje, tavasszal megteríti a területet pétisóval és belemarózza. Jó tanácsként a hajtásválogatásra hívta fel a figyelmet: a lombfelület legyen szellős, találjon benne utat a szél, így kevesebb esélyük lesz a szőlőre fenekedő gombáknak, baktériumoknak, vírusoknak.

Antos Gyulának is mindig jut aranyérem a borversenyeken, pedig ő teljesen autodidakta módon tanulta a borászkodást. Henyehegyen vett egy darab kukoricaföldet, s oda a három gyermeke kedvéért ültetett először csak csemegeszőlőt, majd az apósa zalacsányi szőlősében kikupálódva már a borászkodáshoz is bátorságot gyűjtött, olyannyira, hogy mára a szenvedélyévé vált, köszönhetően a borbarát körnek és az oda gyakran ellátogató Pálfi Dénes kertészmérnök tanácsainak.

Az Öreghegyen Borsos József viszont a barátjától, Becs Janitól és kertész apai nagyapjától tanult sokat. Leginkább a saját oltású gyümölcsfáira büszke. Sebestyén Lajos örömmel elújságolta, hogy a hegytetőn, a kápolnához közeli birtokán gyönyörűen virágzik a naspolyafa, kedvenc gyümölcsfáin, a kajszikon szépen mutatkozik a termés, a korai körte is jól kötött, de az almákra sincs panasz. Nyári Pali viszont azt tapasztalta, hogy a hegy délkeleti felén, a domb derekán a gyümölcsfák virágzása ugyan gyönyörű volt, de a terméskötés már nem olyan jó, különösen a meggyfákon. Megjegyezte, hogy a szőlő hajtásválogatásakor észnél kell lenni, a gazda mindig gondoljon arra is, hogy nem csak az idei, hanem a jövő évi termést is akkor alapozza meg.

Mileji József öt körtefa-matuzsáleme előtt a vendégek is megemelték a kalapjukat. A gazda szerint vannak vagy 120 évesek, s az idén is gyönyörűen virágoztak, a méhek sem tétlenkedtek, így jó termés várható. Azt ugyan senki sem tudta megmondani, hogy az ismert körtefajták közül melyikre „hajaznak”, csak azt, hogy a termés ízletes és pálinkának is jó. Mileji gazda pincéje egyébként olyan, mint a patika, szerinte a jó borhoz elég az ősi paraszti regula: jó szőlő, jó borkezelés és tisztaság.

A házigazda, László István szerint nem kell sokat okoskodni, figyelni kell a szőlőt, s az majd megmondja, mikor kell permetezni, fattyazni, „befűzködni”, szüretelni. Ő egyébként kizárólag esővizet használ, éppen a vizit napján permetezett gomba- és rovarölővel. Nem szégyellte: a sok előkelő csemegeszőlő és borszőlő mellett meghagyott néhány tőke direkt termőt, köztük pár nohát is. A szőlőmustra után a gyümölcsfák következtek, s lám, milyen jó, hogy sokan voltak, az egyik kajszibarackfán ugyanis közösen fedeztek fel néhány moníliás ágat. Ami ugye azonnali beavatkozást igényelt. S ezúttal asszony adott jótanácsot a büszke férfinépnek, Gálosné Zsigay Mária javasolta, hogy minden fertőzött ág levágása után Domestosban fertőtlenítsék a metszőollót.