Furcsa díjszámítás az egerszegi társasházban – Panasszal fordultak hozzánk

A panasszal Bődey Zoltán kereste meg szerkesztőségünket, miután nem sikerült a lakóközösséggel a vitát megoldaniuk.

Bődey Zoltán – aki a közelben, egy Berzsenyi utcai tízemeletesben lakik – lánya révén érintett és pár éve a Pázmány Péter utca 15. szám alatti társasházban használ egy garázst. Itt nyolc lakás és nyolc garázs található, eredetileg minden lakáshoz tartozott egy gépjárműtároló, csak később váltak szét a tulajdonok egymástól, és lettek „külsős garázstulajdonosok” is. A járműtárolók egyébként közvetlenül az utcára nyílnak, az épületből meg sem közelíthetők.

A Pázmány Péter utcai társasházban sok évig kizárólag a lakással rendelkező tulajdonosok fizettek közös képviselői és takarítási díjat, ám ez megváltozott 2017-ben. Szeptember 29-én a társasházi közgyűlés – amelyen a szavazatok a tulajdoni hányad arányában számoltatnak – úgy döntött, hogy a szervezeti és működési szabályzatba bekerül, a garázstulajdonosok a többi tulajdonostárssal együtt egyenlően fizessék a közös képviselői és takarítási díjat. Előbbit havi 1000 forint/tulajdon, utóbbit először 700 forint/tulajdon mértékben határozták meg, majd a takarítási díjat a garázstulajdonosok esetében pár héttel később 300 forintra mérsékelték. Később a közös képviseleti díjon is változtattak, azt már tulajdoni hányad szerint számolják.

Egyenlő díjfizetési módot szavaztak meg azonban a 2016-ban megkötött tömbbiztosításra. Ennek az lett a következménye, hogy a 20 négyzetméteres garázzsal rendelkező tulajdonosokra ugyanakkora teher jutott, mint akinek lakása, sőt garázsa is van a házban. Ez 4-5-ször nagyobb terhet jelent, mintha tulajdoni hányad alapján osztották volna szét a díjat. Ez volt az a pont, amit a „külsős garázstulajdonosok” méltánytalannak tartottak, hiszen a lakások fajlagos biztosítási tarifája eleve magasabb a garázsoknál.

A díjakról szóló, kifogásolt három közgyűlési határozatot a bíróságon támadták meg, ám a keresetük részben időn túl volt benyújtva, részben nem találták megalapozottnak, ezért kettő tekintetében elutasító ítélet született. A harmadikat, amely a takarítási díj mértékéről szólt, a bíróság érvénytelennek mondta ki. Az indoklás szerint a takarítási díj egyenlő arányú viselése a kisebbségben lévő tulajdonosok lényeges érdeksérelmét jelenti.

A társasházakról szóló törvény szerint a felmerülő különböző közös költségek a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti, működési szabályzat másképp nem rendelkezik. Tehát van mód az eltérésre a költségviselés eme elvétől, ám ennek megalapozott okának kell lennie. Ez esetben ez nem volt megállapítható Az viszont igen, hogy a garázstulajdonosokhoz képest a többi, a házban élő lakás- és garázstulajdonos 4-5-ször nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, így a bíróság álláspontja szerint lényeges érdeksérelmet jelent a terhek egyenlő elosztása. Tegyük hozzá, ezen elv mentén ez a megállapítás igaz a tömbbiztosításra is.

Az elkésett fellebbezés miatt azonban a biztosítási díjat újabb perben kell megtámadni, ami várhatóan napokon megtörténik, hiszen a legutóbbi, idén február 27-én megtartott közgyűlésen a lakóközösség fenntartotta a tömbbiztosítás egyenlő arányú fizetésének elvét. Talán akkor sikerül majd azt is tisztázni, miért 11-felé osztva kell fizetni a biztosítási díjat, amikor 8 garázs és 8 lakás van az épületben. Az egyik magyarázat, hogy 5 lakástulajdonosnak garázsa is van a házban. A szervezeti és működési szabályzatban olvashatók szerint azonban más számítási módra is lehet jutni. Az egyértelmű, hogy az üzemeltetési költségekből a közös képviseleti díj a tulajdoni hányad szerint fizetendő. A takarításnál viszont az szerepel: lakás- és garázstulajdonnal rendelkezőknek egyenlően 700 forint/hó, csak garázstulajdonnal rendelkezőknek egyenlően 300 forint/hó. Tömbbiztosítás: egyenlően, bankköltség: egyenlően.

Az SzMSz alapján azonban nem válaszolható meg a kérdés: mik vagy kik között egyenlően, mert a számítás módját nem fejtették ki. Pedig ez lényeges, ugyanis ha az önálló ingatlantulajdonok közötti egyenlőséggel számolunk, akkor 16-felé oszlik a költség. Ez esetben a lakással és garázzsal rendelkezők díja duplája (2/16) lesz a csak garázst vagy lakást (1/16) birtoklókhoz képest. Szintén 16-felé kell osztani a díjat, amennyiben a tulajdonosokkal számolunk, ugyanis akad lakás-garázs, amit többen birtokolnak. Emiatt van lakás, ami után a díj 1/16-át 2-szer, 3-szor kellene megfizetni. A 11 csak akkor jön ki, ha pusztán a lakásokkal és a külsős tulajdonú garázsokkal számolunk. Tény, ez a metódus a legkedvezőbb a Pázmány Péter 15-ben lakóknak, különösen a magas tulajdoni hányadot képviselő lakás-garázs birtokosai számára.

Kérdéseinkkel megkerestük a közös képviselőt, aki harmadmagával birtokos az egyik, legmagasabb tulajdoni hányadot jelentő lakás-garázs ingatlanban, de nem kívánt nyilatkozni. Arra hivatkozott, hogy a február 27-i közgyűlésen lemondott tisztségéről. Ezt a lakók nem fogadtak el, bár ennek nincs jelentősége, hiszen az ilyen önként vállalt funkcióban senkit nem lehet marasztalni.