Tudományos konferencia a száz éve létrejött Tanácsköztársaságról Zalaegerszegen

A tudományos ülés városi díszterembe gyűlt előadóit és hallgatóságát Molnár András, a házigazda intézmény igazgatója üdvözölte. Majd Balaicz Zoltán polgármester beszámolt arról, hogy az elmúlt öt évben az önkormányzat milyen támogatási szerkezetben, (körülbelül 30 millió forint ráfordításával) mozdítja elő a helytörténeti kutatásokat.

A szervezők jelezték: a tervek szerint a konferencia előadásai kötetbe gyűjtve ősszel napvilágot látnak.

A száz esztendeje zajlott nevezetes 133 nap a rendszerváltás előtt több évtizedig ünneplendő korszaknak számított, és az őszirózsás forradalom utáni rövid idejű kommunista berendezkedés kísérletének számít. Az események objektív, mítoszoktól megtisztított feldolgozása máig várat magára, holott enélkül nem lehet megérteni az első világháború után történteket, a széthullott birodalom maradékába hazaérkezett, megalázott katonák lelkiállapotát, a trianoni békeszerződést, a két világháború közti hazai eseményeket. Dr. Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár zalai származású főigazgatója hívta fel minderre a figyelme. A nemzeti levéltár egész országra kiterjedő forráskiadvány megjelentetését tervezi a 100. évfordulóra.

A Kiss Gábor könyvtárigazgató elnökségével zajló tanácskozás előadásait dr. Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatóhelyettese nyitotta, aki a Dunántúl eseményeit fűzte össze, jelezve: a káderhiány miatt vidéken a közigazgatásban javarészt ugyanazok a tisztségviselők maradtak a helyükön, akik korábban szervezték az életet. A Zalaegerszegen történteket dr. Paksy Zoltán, a nagykanizsaiakat pedig dr. Foki Ibolya, a zalai levéltár két történésze foglalta össze. Mindkét előadás vázolta a törésvonalakat, amelyek egyfelől a szociáldemokrata és kommunista szerveződések közt, másfelől a két város között rajzolódtak ki, egészen odáig, hogy egy rövid időre közigazgatásilag is ketté osztották a megyét. Nagykanizsán erőteljesebben nyilvánult meg a tanácshatalom előtti társadalmi elégedetlenség. Zalaegerszegen pedig abban a teremben született meg békés körülmények között a tanácshatalom, amelynek a konferencia is helyt adott. A Kanizsán meghatározó szerepet játszó zalaudvarnoki születésű orvos, Hamburger Jenő 1936-ban Moszkvában végződött életútját Megyeri Anna muzeológus részletezte.

A lendvai, nemzetiségi és területi hovatartozással súlyosbított helyzetről dr. Göncz László, muravidéki történész-író szólt. A hírhedt Fabik-csoport rémtetteiről Bekő Tamás, a női szerveződésekről Simon Beáta, a tanítók korabeli működéséről Bakonyi Péter, Nádasdi Mátyás egerszegi direktóriumi tag peréről dr. Kulcsár Bálint, a Tanácsköztársaság zalai kultuszáról Erős Krisztina tartott előadást – mindnyájan a Zala Megyei Levéltár munkatársai.