Adydas felirat az irodalomtörténész pólóján

Az előadó személye garantálta, hogy izgalmas, rendhagyó irodalomórában lesz részünk. Már megjelenése alkalomhoz illő volt: „adydas” pólót viselt, melyet a poéta arcképe díszített. Magával hozta a Szeretném, ha szeretnének kötet hasonmás kiadását is, amelynek megérintése szuperképességeket biztosított nekünk a magyartanulás terén (egyelőre nem mind érezzük a hatását, lehet, hogy mégis tanulnunk kell…). Később nagy sikert aratott Latinovits-paró­diája is.

A bevezetőben a tanár úr azt a kérdést járta körül, miért lehet érdekes a mai fiatalok számára Ady Endre. Rossz értelemben vett celebségét bizonyítja a napi 4 liter bor és 100 szál cigaretta. A szerelemben is egészen végletes volt: férjes asszonnyal folytatott viszonya kivívta a kortársak rosszallását. Misztikussá teszi figuráját, hogy 6 ujjal született, hogy épp 1000 verset írt (sajnos, Földes Gyula irodalomtörténész talált még hármat), hogy minden Ady-vers címe 3 szóból áll.

A prezentáció egyik diáján a „Minden egész eltörött, de minden rész elérhető egy kattintással.” aranyköpést olvashattuk Milosevits Pétertől. Ennek szellemében szaladtunk végig az Ady-versektől az internetes költészetig tartó időszakon. Dr. Fűzfa Balázs saját tankönyvének lapját vetítette ki: egymás mellett szerepelt a Góg és Magóg… kézirata, egy mobilozó fiú képe, s a mobilképernyőn megjelent a vers hexadecimális kódja (büszkék voltunk magunkra, hogy kitaláltuk, mit rejt a kép, többségünk műszaki informatikusnak készül). Három kulturális kód és közeg összefüggéseit láthattuk.

Megdöbbentően hangzott Teller Ede világhírű fizikus mondása: „Többet tanultam a maghasadásról Ady költészetéből, mint a világ összes fizikusától együttvéve.” A mondat azonban csak látszólag paradoxon, hiszen az irodalom lényege az élet értelmének keresése, segít abban, hogy tisztában legyünk vele, kik vagyunk mi, hol a helyünk a világban. A verseken keresztül párbeszédet folytathatunk a mindenséggel. Ehhez kapcsolódott a tanár úr mindig elhangzó életfilozófiája: „Irodalom nélkül lehet élni, de nem érdemes.”

Az 1906-os Új versek című karcsú Ady-kötet megváltoztatta egész költészetünket. A tudatosan épített kötetkompozíció újdonságként hatott. Ady a határátlépés, a mitikus világlátás, a „mégis-morál”, a mindenkori modernség költője, költészete maga a többletjelentés és az állandó jelentésmozgás.

Papp Regináld

ZSZC Széchenyi István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 11. A

Zalaegerszeg