Mit kell tudni a településkép-védelmi rendeletről? Bálizs Andrejt, Egerszeg főépítészét kérdeztük

A szabályzatról

– Az építési szabályzat azt mondja meg, hová és mekkorát lehet építeni, a településképi rendelet pedig, hogy milyet – fogalmazott Bálizs Andrej, a megyeszékhely főépítésze, akit a 46 oldal terjedelmű, a város honlapján elérhető rendelet főbb tudnivalóiról kérdeztük. – Lehet ezt szigorításnak tekinteni, de sorvezető is, mert irányt mutat, és nem enged teret a legvadabb elképzeléseknek. Az építészek számára is segítség, hiszen nem kell szolgai módon teljesíteniük minden építtetői elvárást, és az előírásokat betartva is millióféle épület húzható fel az adott területre – tette hozzá.

A várost 11 településképi zónára osztja fel a rendelet, az első a központ, az utolsó kettő a gazdasági, különleges terület. Ez utóbbiakon lényegében településképi szempontból korlátozások nélkül lehet építkezni. A többi zónára vonatkozó előírások pedig a belvárostól kifelé haladva egyre lazábbak. A tetőket tekintve például zónánként a hajlásszög eltérő lehet, de a terrakottaszín városszerte elvárt. Az anyag pedig zónától függően lehet égetett agyagcserép, és a belvárostól távolabb a betoncserép is elfogadott, míg a zártkertekben már a lapos tető is megengedett.

– A város medencében fekszik, a környező dombokról rálátni a településre, és a táj képét meghatározza a tetők színe is. A rendelettel elindított változás eredményei 20-30 év múlva fognak megmutatkozni – tette hozzá. – Nincs akadálya a modern kialakításoknak sem, hiszen a cserép helyett választható a korcolt fémlemez tetőhéjazatként. Ennek színe azonban csak anyagszerű, azaz szürke lehet.

Kerítések és kertek

Találni előírást a kerítésekről is, elsősorban a zártkertekre és a kertvárosias területekre érezték szükségesnek az elvárások megfogalmazását.

– Szeretnénk, hogy ne legyenek erődszerű építmények, a kertbe a belátás pedig növényekkel is megakadályozható. A közlekedést segíti, hogy míg a kerítés húzódhat a telekhatáron, a gépkocsi kapubejáróját legalább az úttengelytől 6 méterre kell elhelyezni, ily módon a beálló jármű nem akadályozza a forgalmat – említett újabb részletet.

Az üzletek külső megjelenéséről szóló, előző írásunkban ismertetett szabályokat kiegészítve érdemes megjegyezni, hogy a vevőknek szánt, portálokon elhelyezett információkra is vonatkoznak előírások, jelesül: nem keverendő össze a cégfelirat, cégér és a reklám. Az előbbi ugyanis kizárólag az adott vállalkozásra utal, míg az utóbbi tartalma már a cégtől elkülönülő információval is szolgál, és hogy melyikről lehet szó adott esetben, annak eldöntéséhez a rendelet nyújt támpontokat. Az elkülönítés pedig azért fontos, mert a reklám után adót kell fizetni.

Bejelentési kötelezettség

Bár az utcák képében az üzletek a harsányabb elemek, a lakóépületek vannak többségben. Csak egy a rájuk vonatkozó szabályokból: a kétszintes vagy magasabb társasházaknál az erkélyeket, lodzsákat nem lehet beépíteni.

– A tervezői szándékkal ellentétes, ha az erkélyekkel, beugrásokkal tagolt, fény-árnyék hatásokat is mutató homlokzaton elkezdik beépíteni őket, mert megtörik az épület saját ritmusa, architektúrája. Ezért nem szerencsés az erkélyeket egybefüggő árnyékolókkal, redőnyökkel sem lezárni – magyarázta.

Végezetül a főépítész felhívta rá a figyelmet, hogy az épületeken tervezett változtatások közül több ugyan nem építési engedélyhez kötött, viszont vonatkozik rájuk a bejelentés kötelezettsége. Ilyen a homlokzat megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, színezése, előtető építése, reklám- és cégfelületek kialakítása, 1,5 méternél kisebb támfal építése; napkollektorok, napelemek elhelyezése, hulladékgyűjtő építmények telepítése – említett néhány példát.