A magyar tudomány napját ünnepelték Nagykanizsán

A magyar tudomány napja alkalmából a város önkormányzata, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum és a GTTSZ Nyugat-dunántúli Régiója szervezésében tegnap konferenciára került sor a Medgyaszay Házban „Határtalan tudomány” címmel. Ezen a nagykanizsai származású prof. dr. Gerlinger Imre tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora afrikai, malawi missziójáról tartott rövid beszámolót, míg dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szakpolitikai kérdésekről beszélt. Előbbitől a hallgatóság megtudta: Malawiban 16 millió emberre jut két fül-orr-gégész, illetve nyaksebész szakember. Ráadásul a tömegek ellátásához sem a szakmai, sem az orvostechnikai háttér nem adott. Dr. Birkner Zoltán pedig a kutatás-fejlesztés és az innováció új irányairól adott helyzetképet.

– Minden évben november 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, ugyanis 1825-ben Széchenyi István e napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására – mondja Bene Csaba, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum főigazgatója. – A hagyományt, hogy e napon elsősorban az ifjúságnak szóló tudományos konferenciát szervezünk, az elődünk, a KanizsaTiszk és az azt anno vezető Mérksz Andor, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége zalai elnöke indította el, s úgy gondoltuk, folytatjuk a tradíciót. Igyekszünk évről évre olyan előadókat meghívni, akiknek van valamilyen kanizsai kötődésük. Úgy érzem, ez most kiválóan sikerült, hiszen dr. Gerlinger Imre orvosprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke egyaránt Nagykanizsáról indult.

A hallgatóságot Dénes Sándor polgármester köszöntötte, aki beszédében rámutatott: Széchenyi nagysága abban rejlett, hogy ahol a hangos többség akadályokat látott, ott ő lehetőséget az építkezésre.

Az előadók sorában dr. Gerlinger Imre tanszékvezető egyetemi tanár, fül-orr-gégész orvosprofesszor számolt be 2016-os afrikai missziójáról. A szakember a Magyar Afrika Társaság szervezésében négy kollégájával és egy magyar üzletemberrel együtt a délkelet-afrikai Malawiban töltött el két hetet. Ez idő alatt rendkívül spártai körülmények között, a szükséges feltételek megléte nélkül (naponta 2-3 órán át volt csak hálózati áram, a köztes időszakban agg­regátorral állították elő) olyan súlyos állapotú betegeket műtöttek meg (teljesen önkéntesen, bér, vagy bármilyen javadalmazás nélkül), akik másként nem kaptak volna megfelelő ellátást, hiszen sem a megfelelő számú szakember, sem optimális technológiai nívó nem adott ehhez.

A 16 milliós Malawiban rengeteg a pajzsmirigy-degenerációs, illetve a szájüregi daganatos eset – s mindössze 2 fül-orr-gégész, nyaksebész szakember dolgozik az egész országban. (Egy volt eddig, de a Pécsi Tudományegyetemen még egy kolléga képzését felvállalta a professzor, így lett kettő…)

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke pedig arról beszélt: a hivatal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (s ezen keresztül a kormány) új alapokra helyezi a kutatás-fejlesztést és az innovációt. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni és dolgozni; s ennek alapvető eszköze az innováció és a kutatás-fejlesztés erősítése. Az elnök Gerlinger professzor előadására visszautalva pedig hozzátette: az innováció valójában a „másképp csinálás” művészete – a professzor éppen ezt gyakorolta, amikor kilépve megszokott körülményei közül a távoli és szegény afrikai államban vállalt feladatot.