Korszerű körülmények között készülhet a bor Zalaszabaron is

A szomszédos zalaszabari táborban, az Erzsébet-tábor keretében, épp a fővárosi Bethesda Gyermekkórház gyógyuló és már gyógyult fiataljai pihentek, s töltődtek fel. Közülük néhányan az elutazásuk előtt vállalták, hogy metszőollót ragadnak és bekapcsolódnak a szüretbe.

A friss reggel, a pazar panoráma és talán az új impulzus miatt gyorsan jártak a kezek a szőlőtőkék között, s pillanatok alatt megteltek a ládák egészséges, aranyló fürtökkel. A szorgos alkalmi segítséghez hasonlóan a többi sorban dolgozó szakemberek is egyenként csípték le a szőlőfejeket, kizárólag egészséges szemek kerülhettek a ládába. A látványpincészet ötletgazdái, Szabadics Zoltán és felesége, Szabadicsné Rádi Éva ugyanis eldöntötték: a kitűnő minőség eléréséhez mindenképpen kézi erőt használnak.

A gödi 15 éves Perjési Petra négy testvérével érkezett. Számukra ismerős volt a helyzet, hiszen nagyanyjuknál gyakran segítettek a fürtök feldolgozásában. Elmondta: tiszteli az ősök tradícióját, jó lenne, ha minden gyerek kipróbálná egyszer. A Turáról érkezett Belovai Annamária jól tudja, a szüretre alaposan fel kell készülni, náluk a családban ez mindig központi eseménynek számít.

– A táborozás nagyon jó hangulatban telt, sokat játszottunk, az élményeket csak tovább fokozta a szőlőszedés – tette hozzá.

Hasonlóan vélekedett a Dunakesziről érkezett Kürtös Éva Szavanna, akit ugyancsak boldoggá tettek az újfajta élmények. Sőt, az illatos szőlő teljesen megbabonázta, ezért néhány szemet a gyomrában is elrejtett.

– Kifejezetten jól éreztem magam, kisgyerekként elvittek szüretre, de abból semmire sem emlékszem – mondta Vithalm Kevin. – Zalaszabar szuper hely, a hatalmas szőlőben egy traktorral segítettünk összeszedni a teli ládákat. Érdekes volt látni, ahogy a daráló működik, és a must is ízlett.

– A 3,5 hektáros területen a napokban indult a szüret, először a sauvignon blanc mutatott olyan érettségi állapotot, hogy a savakat és cukorfokot tekintve a legideálisabb – mondta el Szabadics Zoltán. – Az árnyékosabb részen fejlődő fürtöket azért szüreteltük le, mert az adja meg a jellegzetes zöldességét, míg az érettebb szemek a beltartalomért felelnek. A gyerekek a sárga muskotályokból vágtak le néhányat, ebből készül a finom, mézédes nedű és ez a habzóborok egyik alapanyaga. Aztán a hagyományos módszerek mellett korszerű körülmények között, laboreszközök használatával követjük a biológiai érést. Legközelebb valószínűleg a rozé bor alapanyagát, a merlot fajtát szedjük le, majd a chardonnay következik, a sort pedig az olaszrizling zárja. A jövőben maximum 1,5 hektárral növeljük a termőterületet, hiszen ez még nem ipari mennyiség, s még lehetővé teszi a számunkra oly’ fontos kézi szüretet.

A napokban leszedett szőlő a tőkéken túlságosan átforrósodott, s a szakemberek szerint némi hűtést követően ideálisabb a feldolgozása. A házigazda hozzátette: a kiépített rendszer rendkívül modern, hiszen a darálóból a must teljesen zárt módon, az oxigén kizárása mellett jut a présbe, innen pedig egy szintén légmentes saválló tartályba kerül.

– Itt megindítjuk és végig felügyeljük az erjedést – folytatta. – A hőmérséklet különféle változásával, erjesztő anyagok, valamint enzimek hozzáadásával állítjuk be a kívánt ízt.

A gyerekek az első néhány folyamatba kaphattak betekintést, ám a borkészítés hónapokon át tartó munka, mely odafigyelést igényel. Szabadics Zoltán szerint a felnőttek számára a bor kialakulásának mozzanatai könnyedén nyomon követhetők. Ennek levezénylésében nagy szerep hárul Beke Zoltánra, a hely vincellér­jére, szőlész-borászára.

– A feladatom sokrétű, a szőlő megművelésétől a hordóba kerülésig nyomon követem a gyümölcsöt – mondta. – Az idei év termés szempontjából kifejezetten jó volt, megvédeni a szemeket már nagyobb kihívást jelentett. Ha valaki komolyan gondolja a szőlőművelést, akkor az napi elfoglaltságot igényel. A régebbi és az újonnan megjelenő betegségek ellen nyilván védekezni kell, s akkor a szőlő zamatos borral hálálja meg a gondoskodást.