Napjainkig érvényes versek és intelmek

A helyi magyar közösség életében többek között azért bír különös jelentőséggel a költészet napja, mert a helyi művelődési egyesület annak a József Attilának viseli a nevét, akinek születésnapjára esik a magyar irodalom szimbolikus ünnepe. A tragikus sorsú, ám munkásságát tekintve egyik legmeghatározóbb költőnkről dr. Bence Lajos irodalomtörténész beszélt. Mint mondotta: József Attila szellemi hagyatéka ugyan kevésbé ismert a Muravidéken, ugyanis „nem a falu, s nem is a vidék költője volt”. Ez verseinek szellemiségén is tükröződött.

- József Attila az úgynevezett önmegszólító verseiben, s főleg a halála előtti időszakban, már kívülről tekintett önmagára – fogalmazta meg dr. Bence Lajos. – A pszichoanalisták, a pszichológia tudományával foglalkozók jól tudják, hogy ez akkor következik be, amikor az embernek a tudata valahol kettéválik. Nemcsak a teste rohan az elveszítettségbe, hanem a lelke is egy tragikus végkifejlet irányába vezet, ami aztán az öngyilkosságával be is következett.

Dr. Bence Lajos kiemelte: mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért, József Attila rengeteg olyan verset, olyan kvázi intelmet írt, melyek ténylegesen túlélték őt, hatásuk máig érvényes.

A költészet napi megemlékezésen műsort a lendvai általános iskola tanulói, a gyertyánosi Kéknefelejcs Citeraegyüttes, a kapcai népdalkör, a zalaegerszegi Kis-Hétrét zenekar, valamint zalabaksai és kapcai szavalók adtak. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták József Attila emléktábláját, mely a faluotthon falán található.