Az egerszegi Zóna étterem megújulásának története

A vajúdás azért hosszú volt. Pedig az 1880-as években Fürst Benedek kereskedő birtokos, Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tagja által építtetett ház a megyeszékhely ritka polgári épülete, ilyenekben nem dúskál a város. Noha épp ezen korszak levéltári iratai pusztultak el, azt tudjuk, hogy a Rákóczi, akkor Körmendi úti ház földszintjén Grünwald Mór 1890-ben nyitotta meg kávéházát, melyet tekeasztallal is felszerelt, a „Nemzeti kávéház” névvel illetett. 1891-ben cukrászdát is működtetett benne.

A vendéglátó funkció egészen 10 évvel ezelőttig megmaradt, emeletén parányi lakásokat alakítottak ki, nem kímélve az eredeti korpuszt.

Kormányhivatal lett

Idén április 3-tól lépett új életszakaszába a legendás épület. Az egerszegi belváros egyik legszebb, art deco elemeket hordozó, eklektikus épülete ad otthont a Zala Megyei Kormányhivatal egységének. Az állam átvette a várostól a helyi védettségű házat, és 364 millió forint hazai és 45 milliós EU-forrásból mindössze 9 hónap alatt felújította.

Az avatási ceremónia és eufória utáni csendben kerestük meg a tervezéssel, és a ház felújítási munkálatainak vezénylésével megbízott fiatal építészt, Fülöp Tibort, aki alkotótársaival, Zsuppányi Gyulával, Madár Ivettel és egy tucat szakági mérnökkel együtt őrködött azon, hogy a katasztrofálisan leromlott ház menthető értékei fennmaradjanak.

- A bejárások, a felmérések, a bontások közben szinte állandóan új helyzet elé kerültünk. Kompromisszumok révén azonban több lett a pozitív hozadék, mint az a döntés, ami lemondásra késztetett – mondja az építész, aki tinédzserként még járhatott a földszinti kiskocsmában, amelynek ételadagjai váltak a névadóvá. – Amikor elkezdtem építészetet tanulni, akkor már másképp néztem a Jákum, Rákóczi és Munkácsy utca határolta tömbre. A régi kékfestő Schütz Áruház és Központi Kávéház határolta négyszögben ma is van egy földszintes ház, amiről kiderült, az a legrégebbi, noha a Zóna kiképzése miatt úgy látszik, mintha talán valami bombatalálat keletkeztetett volna foghíjat a nemrég még vasáruházként, ma turkálóként üzemelő ház és a Zóna között. Nagy tervek motoszkáltak bennem, mit is kéne kezdeni ezzel a szép épülettömbbel.

Ez idő tájt már a város vezetése is törte a fejét, hogyan lehetne megmenteni a Zónát, de sokáig financiális akadályokba ütköztek. Ez persze nem fogta vissza az építészi fantáziát, teljes tömbrehabilitáció került a tervrajzokra. (A megvalósulás még várat magára.)

Kihívást jelentett a felújítása

Az állami közigazgatási funkció megtalálása után Zalaegerszeg és a kormányhivatal együttműködésén volt a sor.

- Az irodánk 2017 januárjában kapta meg a tervezési feladatot – utal az idővel való versenyfutásra Fülöp Tibor. – Kihívás volt, hogy majdnem dupla alapterületet kellett létrehozni az adott négyzetméteren a funkcióváltás miatt.

Elkezdődött a kutakodás. Nyilvánvaló volt, hogy tíz év alatt teljesen tönkrementek a belső falak és padozatok, valamint a pincéről is muszáj volt lemondani. Utóbbit végül betemették, s a talajmozgás kordában tartását, a ház süllyedésének megakadályozását 30 darab, betonnal kiöntött acélcső biztosítja a föld alatt.

- A megoldás kuriózumnak számít Magyarországon, egyetlen cég foglalkozik vele, itt is hosszas szakmai vita után alakult ki az utólagos mélyalapozási technológia – hallom a szakembertől.

A pincét ugyan nem sikerült megmenteni, de a tetőszerkezethez érve jó hírekkel szolgálhattak maguknak a tervezők.

- Az ácsszerkezetet, a geometriai kialakítást és a tartógerendákat meglepetésre kitűnő állapotban találtuk. Felcsillant a remény, maradhatnak, nem építünk be újat. Ez nagy fordulat volt számunkra. A kivitelezésre néhány hónap jutott.

Az impozáns és egyediségében esztétikus eredmény látható a volt padlástérben és a megemelt magasságban kialakított irodákban és a folyosókon. Az állagmegóvás ráadásul anyagilag is kedvezően érintette a beruházást.

Az építkezés alatt folyamatosan készített fotókat nézegetve érünk a földszintre. Ahová sokáig nem szívesen lépett be az építész, hiszen először rombolni voltak kénytelenek. Amikor végre megszabadultak a többszöri átépítés kulissza-rémeitől, kibontakozott a jelenlegi ügyféltér boltozata, mely visszakapta hangulatos téglaborítását. Alája került az U-alakú akusztikaterelő idom. A tér követi a kormányablakok egységes bútorzati képét. (Az ember elképzeli, milyen lenne korhű fa- és bőrbútorokkal...)

- Az aranylóan olajzöld ablakok, ajtók?

- Külön történet. A megmaradt ablakmaradványokat, darabokat a bontás során megőriztük, a kifűrészelt minták alapján rekonstruálták az asztalosok, milyenek legyenek az új ablakok. Az ország egyik legjobb, nyílászárók restaurálására szakosodott cégét dicséri a szerintem is lenyűgöző végeredmény. A földszinti új faburkolat is ezt az elvet követi, ez a kép rendezte a belsőépítészetet. A kibontott régi nyílászáródarabokon legalább öt festékréteget észleltünk, az olajzöldet találtuk leginkább autentikusnak. Ma már jól kikeverhetők a színek.

Ahhoz, hogy a külső falak leghívebben szülessenek újjá, a tervezők úgy döntöttek, nem a megszokott módon, kívülről, hanem belülről hőszigetelnek, igaz, így a belső alapterület picit csökkent, de a külső korhű színezhetősége megvalósulhatott, és az épületszobrászati elemek is megmaradhattak a házon.

- Nem biztos, hogy hajszálra ez volt az eredeti, mi a világos agyagszínt választottuk a korábbi rózsaszín helyett, hiszen ez harmonizál a nyílászárókkal. Egyébként a plébánia ugyanezt a színt kapta, tehát lassan kialakul az egységes, visszafogott pasztell színvilág mészkő lábazattal Zalaegerszeg belvárosában egészen a Zrínyi-gimnáziumig.

Műemléki szakreferensekkel is konzultáltak

Ugyan nem országos műemlék a ház, a helyi védettség okán műemléki szakreferensekkel folyamatosan konzultáltak a tervezők és kivitelezők.

- Könnyű szépet alkotni, ha a finanszírozást találunk. Fontos volt az energiamegtakarítás szorgalmazása, ezért kerülhetett a belső oldali hőszigetelés mellé 50 napelem úgy a módosított dőlésszögű tetőre, hogy az az utcáról nem látszik. Ki hinné, hogy több kilométernyi gyengeáramú kábelt építettek be, hiszen óriási számítógéppark üzemel a Zóna kormányablakban és az emeleti kormányhivatali osztályon.

A tervezők számára referencia az elvégzett munka, s a vágyaikat sem tették zárójelbe.

Mi következzen a városkép életében?

A Rákóczi út túloldalán a helyőrségi klub, a Kiszöv székház, az ötvenes évekbeli mozi és a „pontház”, valamint a Csány tér-Göcseji út közti eklektikus házak, mondja Fülöp Tibor. Jaj, és a ruhagyár. Mert ezeknek a koroknak a tömbszerű építészeti lenyomatait méltó módon kell megőriznünk.

Úgy legyen.