Cseresnyés Péter: A nyári európai uniós és az önkormányzati választások is nagy téttel bírnak

 Ha mindent egybevetve kellene értékelni a múlt évet, akkor a mérleg nyelve a pozitív vagy a negatív irányba mozdulna?

Semmiképpen nem tennék előjelet az értékeléshez, hiszen mindenki tudja, hogy a 2023-as évet megelőzően volt majdnem három esztendő, amikor nagyon komoly problémák jelentkeztek mind a világ-, mind az európai gazdaságban. Márpedig ha a világban vagy Európában problémák vannak, az bizony kihat Magyarországra is. A világméretű Covid-járvány mellett - amely már önmagában komoly gazdasági nehézségeket okozott világszerte - a szomszédunkban kitört egy háború, s noha a kormány mindent elkövetett, hogy mi, magyarok kimaradjunk ebből a konfliktusból, az ellenzékről ez már nem mondható el. Ma már az is tisztán látszik, hogy Brüsszel szankciós politikája nem az oroszoknak, hanem az európai, köztük a magyar gazdaságnak okozott és okoz nehézséget. Szerencsére a kormány gyorsan reagált és meghozta azokat a döntéseket, melyek szükségesek voltak a stabilitáshoz, gondolok itt az ársapkára, a kamatplafon bevezetésére, a rezsitámogatás fenntartására és a gazdasági szereplők támogatására. Természetesen a megugró infláció nagy mértékben rontotta a fizetések vásárlóerejét, de talán már ezt is magunk mögött hagytuk. Az idei várhatóan már a kilábalás, a megerősödés éve lesz, jelentősen lecsökkent inflációval, megcáfolva az ellenzéki károgókat.

Több fontos törvényt is megalkotott a magyar parlament a múlt évben. Ezek sorába illeszkedik az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény. Mi indokolta a szabályozást?

 Sokan talán nem értették, hogy miért volt fontos megalkotni ezt a törvényt. Nem értik sokan, miért és hogyan befolyásolhatja egy ország jövőjét, ha bizonyos politikai szereplőket külföldről támogatnak? A kétkedők Lengyelország példáján keresztül pontosan láthatják, hogyan lehet politikai befolyást szerezni ezzel a módszerrel. Mi viszont szeretnénk kizárni annak a lehetőségét, hogy külföldi érdekkörök direkt pénzügyi adományokkal pártokat vagy civilnek álcázott csoportokat támogassanak, hogy rajtuk keresztül befolyásolják az érdekeiknek megfelelően a magyar belpolitikát. A legutóbbi választásokon erre volt már példa: ellenzéki politikusok maguk vallották be, hogy milliárdokat kaptak külföldről a kampányra. Persze, megvonhatnánk a vállunkat, és tehetnénk úgy, mintha ez nem lenne probléma, de a józan paraszti logika mégiscsak azt mondatja velünk, vigyázni kell, mert aki pénzt ad, annak elvárásai is vannak. Valóban életszerű az, hogy a baloldali politikai elit független a külföldi pénzügyi támogatóitól...? Akkor, amikor már a 2022-es választási kampányban magyar katonák küldését vizionálták a háborúba, vagy a gyermekeinket engedték volna kitenni annak az őrületnek, ami nyugaton genderpolitika területén folyik...? Szerintünk nem életszerű, ugyanis nincs „ingyenebéd”. A külföldi támogatók megkérik a pénzadományaik árát, ahogy eddig is megtették. A magyarok ügyeiről csak a magyarok dönthetnek.

Mit gondol az uniós források lehívásának nehézségeiről? Ugyan megnyíltak bizonyos források, de a pénzek nagy részét még mindig visszatartja Brüsszel. Lesz ebben változás a európai uniós választásokig? 

Ez ügyben nem teljes az optimizmusom. Szerintem az uniós választásokig nem lesz számottevő változás, még akkor sem, ha a nekünk járó pénzből csorgatnak valamennyit. Világosan látszik ugyanis, hogy a Magyarországot megillető források visszatartásának politikai okai vannak. Számos olyan példát tudnék említeni, amikor más uniós országokban nyilvánvalóan sérült a demokrácia, Brüsszelben mégsem kezdeményeztek vitanapot. A mostani uniós vezetőknek nem tetszik, hogy Magyarországnak keresztény-konzervatív kormánya van, mert ez a kormány számos elképzeléssel nem ért egyet, legyen szó migrációról, gender-ideológiáról vagy szankciós politikáról, amit a brüsszeli bürokraták keresztül akarnak verni mindenkin. Ugyanakkor az is látszik, hogy Nyugat-Európa polgárai között egyre többen vannak azok, akik józanul gondolkodnak. Ezért is fontos, hogy június 9-én minél többen menjenek el szavazni, hiszen csak úgy lehet változást elérni, ha Európa-szerte megerősödik a hagyományos értékrendet képviselő oldal.
– Az ön választókörzetében több tucat kistelepülés található. Miként értékeli a zalai falvak lehetőségeit, milyen fejlesztések valósultak meg tavaly?
– A magyar vidék a nehézségek ellenére is fejlődik. A választókörzetemben nem volt olyan település, ahol valamilyen fejlesztést ne tudtak volna megvalósítani, ahol ne sikerült volna utakat, intézményeket felújítani, eszközöket beszerezni vagy közösségi programokat szervezni. Emellett voltak források a kistelepüléseket összekötő utak felújítására is: ilyen volt többek között a Lentit és Borsfát összekötő út átfogó rekonstukciója. További pozitív példaként említhetem a termelői piacok kialakítását, amelyek a helyi és környékbeli termékek értékesítése mellett remek közösségi térként is funkcionálnak: a piac számos településen kulturális programoknak is helyet ad.

Köztudomású, hogy szívügyének tekinti a kerékpáros turizmus fejlesztését. Milyen eredményeket sikerült elérni e téren?

Zala természeti kincseit érdemes megmutatni, és ezt leginkább a kerékpáros vagy bakancsos turizmus keretében tehetjük meg. A Mura Program azért jött létre, hogy legyen elegendő és megfelelő minőségű szálláshely, illetve legyenek olyan programok, melyek kikapcsolódást, feltöltődést nyújtanak a turistáknak. Kilátók épültek, megújult a csömödéri kisvasút, raftingtúrákat szerveznek a Murán - szóval a turisták egy meghatározó részének kedvelt úticélja lett a Kerka és a Mura térsége.

Nagykanizsa múlt éves teljesítményét miként értékeli?

Aggodalommal tölt el a város jelenlegi helyzete, mert az Éljen VárosuNK! Egyesület (ÉVE) frakciója olykor a teljes hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot. Az ÉVE számára minden adva volt ahhoz, hogy Nagykanizsa sikeres legyen az ő regnálásuk idején, hiszen még az előző ciklusban, Dénes Sándor polgármesterségének időszakában a város számos pályázati forrást nyert el, amelyeket csak meg kellett valósítani. Ehhez képest több beruházás, például a Batthyány Lajos Gimnázium felújítása és az ipari parkba tervezett üzemcsarnok megépítése is az utolsó pillanatban készült el, kockáztatva ezzel 1500 millió forint város érdekében történő hasznosulását. Kételkedem a jelzett beruházások tökéletességében is, mert a baloldali képviselők és az általuk babusgatott cégvezetők sok hibát követtek el. A hozzá nem értés és a trehányság miatt az új ipari park gazdátlan, a Kanizsa Aréna működése átláthatatlan, egy 588 millió forintos kormányzati támogatást pedig két és fél év alatt alig tudott elkölteni az ÉVE. Ennek az lett a vége, hogy a támogatásból 142 millió forintot vissza kell fizetni az államnak, mert ezt a pénzt már nem sikerült elköltenie a Horváth Jácint és Fodor Csaba vezette baloldali frakciónak. Mindeközben az önkormányzati cégek vezetői komoly fizetésemelést kaptak, holott – mint az a Városfejlesztő Kft. példája is bizonyítja – finoman szólva sem álltak a helyzet magaslatán.

A legtöbb kritikát mégis önnel szemben fogalmazza meg az ÉVE, leginkább a vagongyárat kérik számon. Mi a helyzet ezzel a beruházással?

Még mielőtt ebbe mélyebben belemennénk, érdemes tisztázni pár dolgot. Az a helyzet, hogy a városban sokat javultak a foglalkoztatási mutatók. Ez javarészt azoknak a helyi kis- és középvállalkozásoknak köszönhető, amelyek az elmúlt tíz évben folyamatosan bővítették a létszámukat és a pályázatoknak köszönhetően fejleszteni is tudtak. Összességében elmondható, hogy ma több mint ezerrel többen dolgoznak Nagykanizsán, mint 5-8 évvel ezelőtt. Persze, biztos vannak olyanok, akik kételkednek ebben, de az előbb említett cégek vezetői azt mondják, hogy nagyon nehezen találnak új munkaerőt. Én azt remélem, hogy rövid időn belül komoly bejelentést tehetünk a munkahelyteremtéssel kapcsolatban, érdeklődők ugyanis folyamatosan vannak. Segíti ezt az a tény, hogy kormányzati támogatással, még Dénes Sándor pogármestersége idején elkezdődött az ipari park jelentős fejlesztése, amit mindenki láthat, aki az autópálya felé autózik. A vagongyár ügye sem lefutott, de látni kell, hogy az orosz-ukrán háború kitörése alapjaiban változtatta meg a gazdasági helyzetet. Az egekbe szökő energia- és nyersanyagárak miatt a beruházónak át kell alakítania az eredeti elképzelését. Ez nem azt jelenti, hogy letett volna a szándékáról! Legjobb tudomásom szerint az első negyedévben újabb tárgyalások lesznek a beruházás kapcsán. Jómagam abban bízok, hogy a volt gépgyár valamilyen hasznosítása rövidesen megvalósul.

Végezetül, hogyan halad a Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötő gyorsforgalmi út tervezése?

 A nyomvonalat kijelölték, a különböző engedélyek és kivitelezési tervek elkészítése folyamatban van. Reményeim szerint - ahogy azt korábban is mondtam - az évtized végére elkészülhet a gyorsforgalmi út, ami egyben azt is jelenti, hogy sokkal egyszerűbb és gyorsabb összeköttetés lesz Nagykanizsa és Győr között. A következő lépés pedig a Nagykanizsa és Kaposvár közötti gyorsforgalmi út kiépítése lenne. Erre vonatkozólag is komoly egyeztetések történtek. De minden fejlesztés, Nagykanizsa további fejlődése csak úgy folytatódhat, vagy valósulhat meg törések nélkül, ha az idei választásokon a kanizsai emberek jól szavaznak. A mostani baloldali helyi politikusok a gáncsoskodásban, a munka akadályozásában, a hozzá nem értésben tűnnek ki. Helyettük érdemes olyan önkormányzati vezetést választani, ahol többségben vannak a Fidesz-KDNP képviselői, akik együtt tudnak és akarnak dolgozni a kormánnyal városunk fejlődéséért. Ezért mindenki kérek, hogy szavazzon e pártszövetségre, a Fidesz-KDNP-jelöltekre június 9-én, mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választásokon.