Digitális átállás, körkörös gazdaság, határ menti együttműködés

– Mi jellemezte a 2022-es évet a kanizsai vállalkozásoknál? Erről érdeklődtünk dr. Polay József elnöktől.

– Hogy erre választ tudjunk adni, az előző évek pandémiás hatásainak elemzéséből kell kiindulnunk. A cégek közel 40 százaléka nagyobb gond nélkül vészelte át a nehéz időszakot. Mintegy 30 százalékuk épphogy túlélte nagyobb veszteségek nélkül, és 30 százalékukat nagyon megviselte a helyzet, ők a lét és nemlét határán billegtek. Elsősorban számukra igyekeztünk segítséget nyújtani, nem feledve a nehezen túlélőket sem. Egyértelmű volt, egy újabb válsághelyzet sokukat bedöntené. Bár ekkor még nem látszott a háború és a szankciók, valamint az energiaár-robbanás hatása, de arra orientáltuk őket, hogy még nincs vége a „szűk esztendőknek”, tartalékoljanak és fejlesszenek, modernizáljanak.

– Miben nyilvánult ez meg, mit ajánlottak?

– Javasoltuk, gyorsítsák fel a digitális átállás felé tett lépéseiket, készüljenek fel a körkörös gazdaság bevezetésére, pályázzanak fejlesztési forrásokra, és a kamara segítségével nyissanak a határ menti együttműködés irányába.

–Mit takar a határ menti együttműködés, és mely országokat érint?

– A nagykanizsai kamara vezetésével a horvát és a szlovén kamara, valamint a két bejegyzett EU-s régió, a Mura és a Muraba együttműködési szerződést kötött egy EU-s minirégió projektekre való létrehozására. A cél főleg a kis- és középvállalkozások segítése, egy többfunkciós digitális piactér létrehozása a kkv-k számára, vagyis a külpiaci viszonyok kinyitása. Továbbá felkészülés a Nagykanizsán megvalósuló Science Park által nyújtott új lehetőségek minél gyorsabb ütemű kihasználására. Ez felerősítheti a cégek innovációs kezdeményezéseinek térnyerését is.

– Hogyan reagáltak a szomszédos országok a kezdeményezésre?

– Nagyon jól. Mind a horvát, mind a szlovén nagykövet azt kérdezte, miben kell segíteni, a határ menti horvát és szlovén politikai vezetők teljes támogatásukról biztosították a kezdeményezést. Az együttműködés 2023-ban folytatódik, és reméljük, már idén is jelentős eredményeket hoz. Az irányítást tekintve teljes az összhang abban, hogy a nagykanizsai kamaráé legyen a vezető szerep.

– A folyamat sikeréhez, Nagykanizsa és vonzáskörzete előrelépéséhez nyilván más lobbitevékenységre is szükség lesz.

– Feltétlenül. A kamara lobbizik is ezek sikeréért. Fontos a közlekedés továbbfejlesztése. Ez a Zalaegerszeg-Nagykanizsa M9-es autópálya megépítését, illetve annak Kaposvárig való továbbvitelét is érinti. A horvát fél ígéretet tett a Kapronca-Nagykanizsa négysávos út megépítésére. Tervezik egy új Mura-híd közös megépítését. Ez utóbbit kell bekötnünk majd a mi közúti rendszerünkbe.

– Nagykanizsát rosszul érinti a Tungsram bezárása, ami megnöveli a munkanélküliséget. Mi a kamara álláspontja ebben?

– Ez a bezárás nagyon súlyos teher. Mi azon az állásponton voltunk, hogy a gyárat meg kell menteni, és ezért kardoskodtunk a régi vezetésnél. A döntés kikerült a kezükből, így ez sajnos nem valósult meg! Ez nemcsak több ezer dolgozó elküldését jelentette, hanem sok kkv-t is nehéz helyzetbe hozott. Ők rendszeres beszállítói, bedolgozói voltak a cégnek. Voltak, akik tevékenységük nagy részét erre alapozták, és most nagyon szorult helyzetbe kerültek.

– Mi lehet a kiút ilyen körülmények között?

– Új beruházókat kell a városba hozni. Fel kell gyorsítani a tervezett vagongépgyár letelepítését. 2023-ban el kell kezdeni a Science Park építését, és 2024-ben befejezni. A Science Parkra alapozva lobbizni kell egy „zöld hidrogén” gyár létesítéséért. A Pannon Egyetem nagykanizsai körkörös gazdasági központ képzését és szellemi kapacitását kihasználva elősegíteni a környékbeli vállalkozások áttérését a körkörös gazdasági modellre. Felhasználni a fejlesztések érdekében a határ menti gazdasági együttműködést. Röviden és tömören fogalmazva szinte egy új iparosítást kell elvégezni. Ennek sikerre viteléért kamaránk minden lehetséges lépést megtesz.