Válságálló volt a zalai gazdaság, de a bérekben még alulmarad

Az Arany Bárányban rendezett bemutatón előadást tartott Tardos-Martsa Kinga, a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóság tervezési és elemzési osztályának vezetője is, aki a TOP100 zalai cég adatait elemezve részletesen szólt a vármegye gazdaságának teljesítményéről és sajátosságairól. Az alábbiakban előadásának összefoglalóját olvashatják.

Amikor a 2021. évről szóló TOP100 kiadvány előkészületei 2022 nyarán megindultak, még úgy tűnt, hogy túljutottunk a világjárvány nehéz időszakán, és ugyan az orosz-ukrán háború szomorú valóságával már szembesültünk, de akkor még annak súlyos következményei nem voltak mérhetőek. Azóta napjaink történelme alapjaiban írta át a gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika egészét, mégis érdemes visszatekintenünk a 2021-es gazdasági évre, hiszen ez az év a tökéletes bizonyítéka a vállalkozások túlélési, és a sokkokhoz való alkalmazkodó-képességének.

Megtanultunk együtt élni a járvánnyal

A 2020. tavaszán berobbant koronavírus-járvány a magyar és az európai gazdaságot leginkább 2020. második negyedévében rázta meg. A járvány megfékezését célzó fizikai korlátozásokat kényszerleállások követték, a tömeges megbetegedések és a beszerzési-értékesítési láncok akadozása számos ágazat kibocsátását visszafogták, melyek hatása aztán begyűrűzött a közvetlenül kevésbé érintett szektorokba is. Az idő előrehaladtával azonban a gazdasági szereplők fokozatosan megtanulták uralni a kialakult kritikus helyzetet, így a pandémia későbbi hullámai egyre mérsékeltebb gazdasági károkat okoztak, a világ megtanult együtt élni a járvánnyal.

A vírusnak a későbbiekben leginkább a nemzetközi ellátási láncokra, a társadalomra, az egyénre és ezáltal a munkaerőpiacra gyakorolt időleges hatásai voltak jelentősek. A gyors kilábalás ugyan együtt járt a szállítási költségek, bizonyos nyersanyagok, illetve az energiahordozók – hirtelen támadt túlkereslet miatti – áremelkedésével, azonban annak mértéke a gazdasági bővülésnek akkor még tartós akadályát nem képezte. 2021. végére a legtöbb makrogazdasági mutató megközelítette vagy elérte a járvány előtti utolsó békeévnek számító 2019-es állapotot.

Zala gazdasága válságálló volt

Zala vármegye gazdasága összességében válság-ellenállónak bizonyult. Bár területe és népessége alapján a megyék rangsorában pusztán a 16., de méreténél és humán kapacitásánál sokkal erősebben teljesít mind az egy főre jutó GDP, mind a foglalkoztatási adatok megyei sorrendjében (a KSH adatai szerint 2022. 1-3. negyedév átlagában az egy főre jutó hazai termékben 11., a foglalkoztatási rátában 9. volt). Zala a kisvállalkozások hazája, itt ezer lakosra 201 vállalkozás jut, ezzel Szabolcs és Bács után Zala a harmadik. A turizmus szerepe országosan kimagasló, az országos vendégéjszakákból minden tizediket a vármegyében töltöttek el, amit csak Budapest tudott felülmúlni, azonban ezen szektor nehézségei ellenére a vállalkozások üzleti forgalmának diverzifikált ágazati eloszlása a pandémia alatt is stabilitást jelentett, a 2020. 2. negyedévi megtorpanás után a megye gazdasága visszatért korábbi ciklikus, de trendszerűen növekvő pályájára.

Volumennövekedés, eredménybővülés

A 2021. évi TOP100 kiadványt illetően rangsoraink és elemzéseink metodikájában a már jól bevált gyakorlatot követtük: a rendelkezésre álló legfrissebb társaságiadó-bevallások tükrében vizsgáltuk és elemeztük a vármegye gazdaságát és legnagyobb vállalkozásait. Az adóhatóság székhely szerinti illetékességi szabályai miatt listáink tartalmazzák a vármegyei székhelyű vállalkozások vármegyén kívüli teljesítményét, viszont nem tartalmazzák a Zalában működő, de Zalán kívüli székhellyel rendelkező gazdálkodókat. Amiben a mostani TOP100 kiadvány a korábbiakhoz képest más: ugyan a pandémia hatására felszínre került a gazdaság sérülékenysége, de egyúttal láthatóvá vált a gazdaság motorját jelentő vállalatok adaptációs és regenerálódási képessége. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a TOP100 együttes 2021. évi nettó árbevétel-tömege megközelítette a 700 milliárd forintot, 22,4 százalékkal többet az általuk előző évben realizáltnál, de a pandémia előtti, 2019. évi TOP100-hoz hasonlítva is 13,8 százalék a növekmény. A volumennövekedés eredménybővüléssel is párosult: a TOP100 üzemi (üzleti) eredménytömege közel 50 milliárd forint volt, ~23 százalékkal meghaladva ugyanezen cégek előző évi üzemi eredményét.

A feldolgozóipar szerepe kimagasló

A zalai TOP100 nemzetgazdasági összetételében továbbra is kimagasló szerepe van a feldolgozóiparnak, ezen belül is az élelmiszergyártás, a fémfeldolgozási termék-, illetve a gép, gépi berendezés gyártása a meghatározó. A TOP100 árbevételi lista 42 feldolgozóipari vállalatánál keletkezett a TOP100-árbevétel 36 százaléka, a TOP100 üzemi eredménytömeg egyharmada, és a TOP100 beruházási érték több mint fele.

A legnagyobb arányú bővülést a második legszélesebb TOP100 adózói csoportot jelentő kereskedelem, gépjárműjavítás (22 vállalkozás), illetve a harmadik helyezett építőipar (10 vállalat) érte el, részesedésük az árbevételtömegben enyhén emelkedve 19-19 százalék.

A TOP100 adózói listában 15 „új”, az előző évben nem szereplő adózót köszönthettünk, az újoncok által elért legelőkelőbb helyezés a 40. volt. Az élbolyban érdemi változás nem történt, itt többségében egymást követő ranghelycserék zajlottak.

A 2021. évi TOP lista már említett 22,4 százalékos árbevétel-növekménye abból adódott, hogy 86 adózónál összesen 29,6 százalékkal nőtt, míg 14-nél 12,1 százalékkal csökkent a nettó árbevétel 2020-ról 2021. évre.

Az árbevételi lista erősen szór: a legmagasabb értékesítési forgalom meghaladta a 80 milliárd forintot, míg a rangsor árbevételi átlaga a korábbi 5,7-ról 7,0 milliárd forintra, középértéke pedig 3,2-ról 4,1 milliárdra bővült. A TOP100-ba kerüléshez legalább 2,0 milliárd forint árbevételt kellett elérni, 10,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A TOP50 foglalkoztató 2021. évi átlagos állományi létszáma meghaladta a 15 ezer főt, ami 6,7 százalékkal több ugyanezen adózók előző évi állományi létszámánál. Ez a megyei székhelyű foglalkoztatók alkalmazottainak 17 százaléka.

Az 50 legnagyobb foglalkoztatói lista is nagy szórást mutat: a legnagyobb munkáltató több mint 3.500 főt foglalkoztatott, míg a TOP50 lista alkalmazotti létszámának átlaga 327 fő, középértéke 182 fő, a belépési küszöb pedig az előző évhez képest szinte változatlanul 127 fő. 22 társaságnál összesen 1.381 fővel nőtt, míg 24-nél együttesen 358 fővel csökkent a dolgozók száma.

A Covid-járvány után

2022. elején a Covid-19 utáni gyors regenerálódásnak köszönhetően a feldolgozóipar (járműipar) kihívásai ellenére úgy tűnt, a gazdaság visszaállt a korábbi növekedési pályára.

2022. második negyedévétől a gazdasági növekedés vegyesen alakult. Míg az adózási adatok pozitív képet festettek, a még sérülékeny gazdasági élénkülésre érkező, elhúzódó orosz-ukrán háború és az európai energiaválság alapvetően meghatározta a kockázatok alakulását, rontotta a növekedési kilátásokat, majd mindezekhez hozzáadódott az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya Európában és a világ több részén. Az infláció a legtöbb országban több évtizedes csúcsra került, az árindexek drasztikusan emelkedtek.

Ezen tényezők hatását, Zala vármegye gazdaságának 2022. évi alakulását több szempontból vizsgáltuk a 2022. 1-3. negyedévi adatokban. Az áfabevallásokban megjelenő értékesítési forgalmat tekintve a vizsgált időszakban egy természetes ciklikusságon alapuló folyamatos és kiegyensúlyozott bővülés volt mérhető minden szektorban a korábbi ágazati súlyok mellett (a feldolgozóipar és a kereskedelem adta az összes megyei értékesítés felét).

Az online-számla adatok a pénztárgépenként kibocsátott nyugták napi átlagos darabszámában a megye 10 százalékos elmaradását mutatták az országostól úgy, hogy a kormányzat által a lakosságnak nyújtott transzferek hatására a vásárlási kedv már a második negyedévben megélénkült, míg az ősztől megugró infláció révén a korábbi években jellemző látványos évvégi forgalom-felpörgés szerényebb lett. A megye a kibocsátott nyugták napi átlagos bruttó bevételében 2022-ben átlagosan 6 százalékkal maradt el az országostól úgy, hogy a nyári hónapokban a turizmus hatására kiegyenlítődött a különbség, majd 2022. 8. hótól a nyugták napi átlagösszege rendre meghaladta a korábbi évek kiugró karácsonyi átlagát is.

Az átlagbér 371 ezer forint

A zalai székhelyű munkáltatók által foglalkoztatottak számában a 2020. 2. negyedévi munkaerőpiaci beszakadástól kezdve – a mezőgazdaság és a turizmus ciklikussága mellett – felívelő trendet tapasztaltunk, azonban a versenyszféra létszáma 2022. 1-3. negyedéve átlagában még mindig elmaradt a 2019-es szinttől. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak ágazati megoszlásában is megmutatkozik a feldolgozóipar ereje: ezen szektor vállalkozásainál dolgoztak a legtöbben (31,7%) és itt keletkezett a megyei bérjövedelmek legnagyobb hányada (33,5%) is. A második legnagyobb foglalkoztató adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység a munkavállalók 14,6 százalékát alkalmazta a megyei bértömeg 14,2 százalékáért. A harmadik helyezett kereskedelem és gépjármű-javítási ágazatban a munkavállalók 12,3 százaléka a bértömeg 10,8 százalékát kereste.

A teljes munkaidős, átlagos egy főre jutó havi bérjövedelmeket vizsgálva a legtöbb munkavállalót foglalkoztató feldolgozóipar 393 ezer forintos egyéni bére az ötödik az ágazatok bér-toplistáján, ez a megyei 371 ezer forintos  havi átlagbérnél 5,9 százalékkal magasabb. Az adminisztratív jellegű tevékenységgel havi 363 ezer forintot, míg a kereskedelemben 326 ezer Ft-ot lehetett keresni havonta. Az 573 ezer forint feletti legmagasabb ágazati fajlagos átlagbért a bányászat fizette a vármegyében, bár a zalai foglalkoztatottak nem egész 1 százaléka dolgozik ezen szektor munkáltatóinál. A fajlagos piaci átlagbér vonatkozásában Zalának azonban még mindig közel 23 százalékos a hátránya az országos adathoz képest.

A katások száma harmadára esett vissza

Zala vállalkozásait is érdemben érintette a kisadózó vállalkozások tételes adójának 2022. évközi átalakítása, szigorítása. A megyében 2022. közepén még minden ötödik adóalany, és az egyéni vállalkozók közel kétharmada KATA szerint adózott. A törvényi változással a zalai KATA-adóalanyok száma harmadára esett vissza: a módosítás legnagyobb vesztesei a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység, az építőipar, illetve a humán egészségügy, művészet és egyéb szolgáltatások katás képviselői lettek mindamellett, hogy a vármegyei egyéni vállalkozók száma mindösszesen 3,2 százalékkal  csökkent.