Miniszterek a ZalaZONE-ban - Három tárca vezetője tájékozódott a fejlesztésekről és a tervekről

Házigazdaként Háry András, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója kalauzolta a vendégeket. Mint bevezetésképpen elmondta, az ipari park jelenleg 500 hektáron terül el, ennek közel felét a járműipari tesztpálya tölti ki. A többin pedig elkezdtek betelepülni a cégek, fejlesztő, kutató intézmények, immár harminc partnerrel működnek együtt, és folyamatos a bővülés. Ennek fizikai határát csak a szomszédos települések szabják meg, ami Bagodtól, illetve az andráshidai reptértől a zalaszentiváni csomópontig terjed, illetve Kis- és Nagypálinál, és Ságodnál húzható meg a határa, itt kétezer hektár áll rendelkezésükre. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen ipari parkok vonzereje országhatárokon is túlmutat. A vezérigazgató azt is elmondta, ha a ZalaZONE a jelenlegi 500 hektáros területének 70 százalékáig betelik, akkor az itt keletkező árbevétel, hozzáadott érték meghaladja Zala megye összes hasonló bevételét.

Világviszonylatban is kiemelkedő fejlődést mutat a Zalaegerszeg mellett létrehozott innovációs ökoszisztéma. Ezt Palkovics László technológiai és ipari miniszter jelentette ki. A járműipar fejlődését segítő tesztpálya hatalmas vonzerővel bír: befektetők, vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemi fejlesztő központok jelentek meg itt. A miniszter szólt arról is, hogy hasonló ökoszisztéma-fejlesztés zajlik Debrecenben, Győrben, Szegeden, és a hadiipari fejlesztésekhez kapcsolódóan ilyen beruházások kezdődnek hamarosan Várpalotán és Veszprémben. Ezeknek közös jellemzője, hogy a gyártás, kutatás, szakképzés komplex rendszerét párhuzamosan kell létrehozni.

A 19. század végén hazánkban lezajlott ipari, közlekedési fejlődéssel vont párhuzamot a ZalaZONE-ban látottak alapján Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. A kormány erőfeszítései révén komplex innovációs környezet jött létre Zalaegerszeg mellett, ez a kulcsa jövőnknek, mondta. A kormány felelőssége, hogy robusztus magyar gazdasági szereplők szülessenek meg, mert azokból lesznek az adófizetők. Kutatási eredményeik, újításaik alapján a ZalaZONE-ban olyan cégek fejlődhetnek ki, amelyek képesek kilépni a nemzetközi piacra,  itthon pedig nagyobb szerepet kaphatnak a járműiparban, tette hozzá.

A haderőfejlesztés fontos eleme, hogy a technikai eszközök egymással, a vezetési pontokkal képesek legyenek a kommunikációra. Ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fogalmazta meg. Hozzátette, erre jó példa a ZalaZONE, ahol a Rheinmetall gyártó- és tesztközpontjában hamarosan megkezdődik a termelés. A ZalaZONE-os kutatási eredményeket is hasznosítják az innen kikerülő haditechnikai eszközökben, mert ettől lesznek beilleszthetők a 21. századi hadseregbe, mondta.