Az önkéntes nyugdíjpénztárról őszintén: előnyök, hátrányok és a jövő

Általánosan az önkéntes nyugdíjpénztárról

Az önkéntes nyugdíjpénztárat 1998-ban hozták létre, és az állami nyugdíjtól abban különbözik, hogy nem egy központi számlára fizetünk be pénzt (járulékok formájában), hanem saját névre szóló, saját számlám gyűjthetjük nyugdíjcélú megtakarításunkat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárat nem szabad összekeverni a magánnyugdíjpénztárakkal. Ez utóbbi az állami nyugdíjrendszer része volt teljes egészében, az állam hozta létre, az állam szedte be automatikusan a bruttó bér egy adott százalékát, és végül az állam is szüntette meg, 2012-ben. A név részben félrevezető: azért szerepelt a magán szó a nevében, mert nem a teljes lakosság, hanem az adott személy nyugdíját gyarapította.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat ezzel szemben piaci szereplők hozták létre és működtetik (pl. biztosító társaságok), az állam nem utal rá fix összeget, hanem saját pénzünkből (nem bruttó, hanem nettó fizetésünkből vagy más jövedelmünkből) önkéntesen fizethetünk be ide pénzt.

Nézzünk rá a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztár számlákra

Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztár számlák átlagos egyenlege mindössze 1,1 millió forint. Ez elképesztően kevés, főleg, hogy ez a konstrukció már több mint 20 éve létezik. Összességében arra jutunk, hogy az átlagos havi tagdíj mindössze 3-3500 Ft. Ez elég lehet arra, hogy megnyugtassuk magunkat, hogy teszünk valamit a nyugdíjas éveinkért, de ez sajnos hamis biztonságba ringat minket: ennyi pénz sajnos nem elég, hogy egy, másfél, kettő vagy több évtizedre minőségi változást érjünk el életünkben. Összehasonlításképpen a nyugdíjbiztosítás esetén, amely csak 7 éve létezik, az átlag ennek kb. ötszöröse, 17.000 Ft. Igaz azonban, hogy 10.000 Ft-os havidíj alatt nyugdíjbiztosítást nemigen lehet kötni.

Ki fizeti az önkéntes nyugdíjpénztár tagdíjakat?

Az egyik oka az önkéntes nyugdíjpénztár népszerűségének az, hogy a cégek sokszor átvállalnak egy részt a tagdíjból, abból a célból, hogy a munkavállalóikat ösztönözzék a további megtakarításra. Azonban ez az utóbbi lépés gyakran elmarad, így inkább szimbolikus összegek mozognak ezeken a számlákon. Az is probléma itt, hogy nincs kötelező havi fizetés, így sokan egyszerűen elfeledkeznek minderről, aminek az a vonzata, hogy a tagdíjakat a hozamokból vonják le, így sem adókedvezmény, sem hozamok nem lesznek: ugyanazt a pénzt kapjuk csak vissza, amit befizettünk.

Milyen adókedvezményt lehet igénybe venni?

A konstrukció legnagyobb előnye az évi 20%-os adó-visszatérítés, amely a személyi jövedelemadónkból igényelhető. Hogyan is néz ki mindez? Tegyük fel, hogy havonta 15.000 Ft-ot befizetünk, ez egy évre 180.000 Ft. Ennek 20%-a 36.000 Ft. Ennyi SZJA-t igényelhetünk vissza. És hova kerül a visszaigényelt pénz? Az önkéntes nyugdíjpénztár része lesz, így kamatos kamatokkal is számolhatunk vele. Ha alkalmazottak vagyunk vagy lakást kiadunk (és fizetünk utána adót), választott tisztségviselők vagyunk vagy más okból van befizetett SZJA-nk, így vissza tudjuk igényelni. Tehát állami segítséggel az adott befektetésünk 20%-kal többet ér. Az önkéntes nyugdíjpénztárral évente akár 150.000 Ft-ot is visszaigényelhetünk. Ehhez évi 750.000 Ft-ot, vagyis havi 62.500 Ft-ot kell befizetnünk. De ez a maximum, ezalatt bármilyen összegnél jár a 750.000 Ft. Aki induláskor, azaz 1998-ban elkezdte ezt az önkéntes nyugdíjpénztárt és havonta mindössze 20.000 Ft-ot fizetett be, már összesen 1 millió forintnyi adót tudott visszaigényelni. És ahogy említettük, ez még jóval többet ér, hiszen a befektetés részeként ez is hozamot termel, mint a befektetés többi része. Ha tehát van lehetőségünk az adó-visszaigénylésre, elég egyszerű a választás: a saját zsebünkben vagy a központi költségvetésben landoljon akár több százezer vagy millió forint…

Fontos azonban, hogy az adókedvezményt igényelni kell, az előző évi adóbevallásban. Ha elfelejtjük, akkor sajnos nem jár.

Többen attól tartanak, hogy az állami adókedvezmény állami befolyást is jelent. Ez azonban szerencsére nincs így, a jellegéből fakadóan az önkéntes nyugdíjpénztár (vagy a másik két nyugdíj előtakarékossági forma) nem juthat a magánnyugdíjpénztárak sorsára.

Az önkéntes nyugdíjpénztár költségei

A másik nagy előnye az önkéntes nyugdíjpénztárnak az alacsony fenntartási költségek. Ez két részből áll össze. Az egyik a számla költsége, a másik pedig a befektetésekhez kapcsolódó más díjak. Az első rész, vagyis a számla költsége sávosan történik: minél több pénz bízunk egy szervezetre, annál alacsonyabb százalékos díjjal számolhatunk. Néhány ezer forintos havi megtakarítás mellett akár 5‑6% is lehet a számla díja, míg 20-25.000 Ft körül már jóval barátibb számokat kapunk. Ezekről a százalékokról könnyű tájékozódni.

A másik költségnemnél nehezebb dolgunk van. Vagyis volt, mert 2019 előtt nem volt kötelező kimutatni ezeket a költségeket, de ekkor ez az ügyfelek szerencséjére megváltozott. Így a két részt összeadva kapjuk meg a TKM-et, a teljes költségmutatót.

Összességében az önkéntes nyugdíjpénztár költségei mondhatjuk, hogy reálisak, a szolgáltatást nem nyújtó nyugdíj előtakarékossági számlánál drágább, míg a jóval több lehetőséget kínáló nyugdíjbiztosításnál olcsóbb.

A végleges költség pénzintézettől függően évi 0,5-1,5% körül mozog, ezért az árért megkapjuk szolgáltatásként azt, hogy nem kell foglalkoznunk a befektetésünkkel és 2-6 különböző portfóliót, amelyek közül választhatunk.

És mi a helyzet a hozamokkal?

A költségek természetesen elsősorban a hozamok függvényében értelmezhetők. Választási szabadságunk van, de ez nem nagyon széles: ahogy említettük, 2-6 különböző pénzügyi portfólió közül választhatunk. Itt jellegzetes választási lehetőség, hogy a fiatalok a magasabb kockázatú, míg az idősebbek a biztonságosabb portfóliókat választják. Egyébként a legtöbb portfólió nagy részben magyar állampapírt forgalmaz. A múltbéli állampapírok a jelenlegi környezetben biztonságosan nagyon jó hozamokat érnek el. Azonban igen valószínű, hogy a jelenlegi környezet alacsonyabb kamatú állampapírjai hosszabb távon nem fognak ilyen jól teljesíteni.

Érdekes azonban belegondolni abba is, hogy a nyugdíj előtakarékosság egyik fő oka (és célja) sokak szerint a függetlenedés a magyar államtól. Ha pedig állampapírba fektetünk (akár önkéntes nyugdíjpénztárral, akár enélkül), akkor pont ez a cél nem valósul meg. Léteznek portfóliók, amelyek kisebb mértékben tartalmaznak állampapírt, de ezektől nehéz megszabadulni ebben a konstrukcióban.

Mikor tudunk hozzáférni a pénzünkhöz?

Talán nem árulunk el nagy meglepetést, ha kijelentjük, hogy a jogilag meghatározott nyugdíj‑előtakarékossági megtakarítások / befektetések úgy lettek megalkotva, hogy nyugdíjba vonuláskor férjünk hozzá a pénzünkhöz. De az élet tartogathat meglepetéseket, és ennél hamarabb is szükség lehet rá.

Ha 20 év után vesszük ki a pénzünket, akkor az adókedvezményt (20% büntetőkamattal) veszítjük el, ha ezelőtt, akkor még nehezebb dolgunk van.

A 10. év után az összegyűlt hozamot három évente vehetjük ki adómentesen. Ez azonban lehet, hogy nem elég.

A 10. év eltelte után kivehetjük a tőkét is, de csak adók megfizetése után. Az adók százaléka (vagyis az adóalap) az idő elteltével csökkennek, a 20. évtől pedig adómentesek, amint már említettük.

10 év előtt csak akkor férhetünk hozzá a pénzhez, ha nyugdíjba vonultunk. Ha a nyugdíjba vonulás a 10 év letelte előtt történik meg, 15% SZJA-t kell fizetnünk, ha összegyűlt a 10 év, ezt már nem kell kifizetnünk.