Több szociális szövetkezet szűnt meg, mint alakult

A 2006-ban létrehozott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási) igények kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll e szövetkezetek működésének a középpontjában.

Az Opten adatai szerint míg 2015–2016-ban évente közel 500 új szociális szövetkezet került bejegyzésre, addig 2017-ben már csak 304, tavaly pedig mindösszesen 50. Ezzel párhuzamosan a vizsgált időszakban drasztikusan megugrott a megszűnések száma. 2018-ban már több mint 300 szociális szövetkezetet kellett megszüntetni. Jelentős továbbá a gazdaságilag inaktív, illetve a pénzügyi beszámolót le nem adott szövetkezetek száma is. Ugyanakkor a működők árbevétele évről évre növekszik. 2017-ben már 27 milliárd forint felett járt az ilyen vállalkozási formában működő gazdasági szereplők nettó árbevétele.

Az elemzés szerint a szociális szövetkezetek árbevételének mindig jelentős részét tették ki az uniós pályázati források. Ennek az az oka, hogy a kevés tőkével és zömmel hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szövetkezeti tagokkal működő szociális szövetkezetek csak ilyen forrásokból tudták a gazdasági tevékenységükhöz szükséges infrastrukturális és eszközpark-beruházásokat finanszírozni. Többségük számára a banki hitelezés elérhetetlen, túl költséges. Ezek a szövetkezetek 2017-ben 97 projektjükre összesen közel 4,3 milliárd forint támogatást nyertek, ami az összes árbevételük 15,6 százalékát tette ki. Tavaly pedig 95 nyertes projektre 3,7 milliárd forint támogatást szereztek meg ilyen módon. A megszűnések oka a cégadatok alapján az, hogy a sokszor átgondolatlan üzleti modellre alapított szövetkezetek ideje lejárt, csak a valós piaci igényeket felismerő és kiszolgáló, valamint az uniós és egyéb forrásokat sikeresen felhasználó szociális szövetkezeteknek van jövője, állapítja meg az elemzés.