Szociális gazdaságok stratégiája

Másrészt híd funkciót is ellátnak: a munkanélkülieket átmeneti foglalkoztatással segítik visszakerülni a munkaerőpiacra. Egyebek mellett erről is szó esett a minap, amikor a zalai innovatív foglalkoztatási paktum kapcsán konferenciát tartottak a szociális gazdaságról. Ennek megyei stratégiáját Gáspár Lívia kutatásvezető irányításával alkották meg.

Üzleti tevékenységek

A 21 zalai szociális gazdaságot érintő felmérésen alapuló anyag bemutatásakor a harmadik funkcióról is szó esett, ez pedig az üzleti tevékenység, amelynek eredményeként a termékeket, szolgáltatásokat külső piacon értékesítik. Ez utóbbi azonban még kezdeti állapotban van, amiben része lehet annak is, hogy a megye szociális gazdaságainak jelentős része a közfoglalkoztatásra épül. A szervezetek által ellátott szolgáltatások zöme a helyi sajátosságokhoz igazodik: ingatlanok karbantartása, irodai szolgáltatás, ruhajavítás, gyógynövény-tanfolyamok szervezése, erdőtelepítés, helyi termékek népszerűsítése. A termelőtevékenység között pedig szerepel a zöldségtermesztés, savanyítás, gyümölcs, gyógy- és fűszernövények termesztése, fa- és fonottáru gyártása, valamint az állattartás.

Fejlődés és visszatérés

Az értékelés megállapítása szerint a szociális gazdaságok erősségének tekinthető a munkanélküliség megszüntetése, a helyi adottságokra épülő tevékenységi kör, aminek hasznosságát a lakosság is érzi. Fejlődik a termékkínálat, visszatérő, állandó vevőkör jön létre. Emellett tetten érhetők a gyenge pontok is: a munkamotiváció hiánya említhető elsőként, másrészt az a paradoxon, hogy hosszú távon a dolgozók nem tudnak kitörni a közfoglalkoztatásból, miközben a fejlődőképes, a programok megvalósításban aktív, jó szakember elsőként lép ki és helyezkedik el a munkaerőpiacon, ezzel viszont gyengül a jó szociális gazdaság. Gyengesége az ilyen szövetkezeteknek, hogy gyakran hiányzik az innováció, nem keresik az újat, nem működnek együtt más gazdaságokkal, emiatt is többen ugyanazt a terméket állítják elő.

Gondok forrását jelenti még a pénz hiánya, ami akadályozza a stratégiaváltást és csak rövid távú tervezésre ad lehetőséget. Az is előfordul, hogy a bevételek nem fedezik az önköltséget. A fejlődés iránya lehet a termékkínálat gazdagítása, ily módon a szélesebb vásárlói kör elérése, az internetes kereskedelem bővítése, hálózatba szerveződés, bel- és külföldi partnerek keresése, valamint a folyamatos képzés.

Közmunka kivezetése vagy korlátozása

A stratégia kitér rá, hogy a szociális gazdaságok számára gondot jelenthet a közmunka kivezetése vagy korlátozása, és náluk is megmutatkoznak a kedvezőtlen demográfiai viszonyok, az elöregedés és az elvándorlás.

A megyei stratégia átfogó célként határozta meg a szociális gazdaságokban rejlő potenciál hatékonyabb kihasználását, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek növelését. Ha ez megvalósul, akkor kialakulhat egy fenntartható, állami támogatásokra nem vagy csak részben támaszkodó rendszer. Ez esetben a szociális gazdaságok által előállított termékek és nyújtott szolgáltatások értékesítése biztosítja a fenntartható működést. Ezzel valódi megoldást kínálnak azok számára, akik az elsődleges munkaerőpiacon csak hosszabb integrációt követően tudnak elhelyezkedni.

Ezen állapot eléréséhez erősíteni kell a szociális gazdaságok társadalmi elfogadottságát. A foglalkoztatottak fejlődését képzésekkel, tanácsadói hálózattal, a jó gyakorlatok átvételével javítani kell. A piacra jutási esélyét növelendő, létre kell hozni a megyei szintű együttműködési hálózatot az információk, kapacitások és a megtermelt javak hatékony elosztása, értékesítése érdekében.