Gőzgépmodell karácsonyi ajándéknak

Fémből készült, lapos, sötétzöld talapzaton helyezték el a fekete színű, téglautánzatú kemencét, melyen a henger alakú, sárgaréz kazán áll nyomásmérővel, szeleppel, síppal ellátva. Kivezető csöve egy dugattyúhoz csatlakozik, melynek karja egy kereket forgat. A hozzá tartozó apró tölcsér és a fűtéséhez használt eredeti kis spirituszégő is fennmaradt. A modell és még kisebb párja ugyanazon az elven működik, mint az igazi gőzgép.

- Mindkettő talapzatán ovális mezőben egymásba fonódó „DC” betűk láthatók, a Doll & Co. játékgyár emblémája a „Made in Germany” felirattal - ismertette Kunics Zsuzsanna, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa. - A játékgyárat 1898-ban John Sondheim kereskedő és Peter Doll bádogos alapította Nürnbergben, 12 munkással. Kezdetben egyszerű, nem működőképes gőzgépeket gyártottak, játékaikat elsősorban Nagy-Britanniában, Írországban és az Egyesült Államokban forgalmazták. A bérelt helyiségeiket hamarosan kinőtték, így saját gyárépületet építettek egy lakóépülettel együtt a Kirchenweg 13. szám alatt, mely ma is áll, 2008-ig utódcége működött itt. Sondheim egyik unokaöccse, Max Bein 1911-ben csatlakozott a vállalkozáshoz partnerként, ennek köszönhetően új lendületet kapott a gyártás. Bein vadonatúj termékeket fejlesztett ki, elsősorban óraszerkezeteket, játék gőzgépeket, modellvasutakat, gőzhajtású játékautókat és teherautókat. Az 1920-30-as években már 250 alkalmazottal működtek.

Hozzátette: a kis gőzgépmodelleket Knausz László takarékpénztári tisztviselő vásárolta – valószínűleg karácsonyi ajándékként – László nevű kisfiának a 20. század első éveiben. Egy másik kedves játékához hasonlóan Németországból rendelhették meg neki vagy egy hazai játékboltban vásárolták. 

- Nagykanizsán a Városháza földszintjén egykor működő Alt és Böhm áruház, és szomszédságában, a Fő út 4. szám alatt a Rosenfeld Adolf Fiai áruház is számos gyermekjátékot forgalmazott - folytatta. - A századforduló idején megjelent rajzos árjegyzéke szerint a Rosenfeld áruház játékáru-választékával és áraival „az elsőrangú fővárosi játéküzletekkel vetekedett”.  Egy ilyen „remek kivitelű”, „kifogástalanul működő” gőzgép vagy gőzmozdony azonban drága játéknak számított, a katalógus szerint az egyszerűbb gőzgépet 12 Koronáért, egy kis gőzmozdonyt 23 Koronáért kínáltak „nagyérdemű vevőiknek”. Összehasonlításként a Zalai Közlöny egyéves előfizetéséért 10 Koronát kellett fizetni ebben az időben. A kis Doll-gőzgépmodellt kedvenc játékaként idős koráig megőrizte tulajdonosa. Dr. Knausz László ügyvéd 1980-ban, 87 éves korában ajándékozta a múzeumnak.

A 19. század végén, a 20. század elején előtérbe kerültek a konstrukciós játékok, az óraműves állatkák és járművek. A fiúgyermekek álma a gőz, majd rugós óraszerkezet, illetve transzformált áram által hajtott játékvonat volt. A játékgyártás jelentős fellendülését is a 19. század vége hozta el, az ipari forradalom e téren is előmozdította a tömegtermelést. A gyermekjátékok iránt megnövekedett igényt már csak az ipari úton előállított játékokkal elégítették ki. Míg korábban a játékokat főként vásárokon, búcsúkban szerezték be a szülők, a 19. században megjelentek az állandó játékkereskedések, üzletek is.