Vajon merre vonulnak a madarak a világban?

Erről Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai csoportjának titkára beszélt, aki a kímélő madárbefogásról tartott bemutatót a Göcseji Falumúzeum Állati sokadalom elnevezésű programján.

- Általában alumínium jelölőgyűrűt használunk, de vannak színes műanyagok is. Mindegyiken egyedi azonosító van, mint az emberek személyi száma, amely arra szolgál, hogy megtudjuk, merre vonul, hol fészkel, hol táplálkozik a madár. Gyakorlatilag az alig több mint százéves kutatási módszerből ismerjük, hogy egyes madárfajok vonulnak, vándorolnak világban. Az első gyűrűzött magyar madár egy gólya volt a múlt század legelején, amely Dél-Afrikában került elő – mondta el érdeklődésünkre a szakember.

A madárfajok vonulását és egyben az egyedek számlálását is támogató kutatás fontos célja a madárvédelem, illetve a természetvédelem.

- A kis énekesek naponta egy nagyot ugranak, több száz kilométert tesznek meg. Utána elfogy az üzemanyag, a zsír, amit újból fel kell venniük. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megmaradjanak élőhelyeik, ahol táplálkozni tudnak a vonulási időszakban. Ha lecsapolják a nádast, és üzletközpontot építenek helyére, a következő évben odaérkező madarak éhen pusztulnak – emelte ki a titkár.

Darázsi Zsolt elmondta, hogy a madárgyűrűzésnek két fő időszaka van. Tavasszal, a költés után a fiókákat gyűrűzik, és az őszi vonulásban a többit. A tavaszi vonulás nem annyira tömeges, ezért jobb az ősz, amikor nagyobb létszámban lehet madarat, főleg énekeseket befogni. A nagyobb testűeket, mint a gólyát és ragadozó madarakat csak fészken, fiókakorban tudják gyűrűzni.

- Ma már digitális gyűrűk is léteznek, amelyeket a madarak elbírnak, és amelyek adataiból naprakészen lehet követni, merre járnak, hol tartózkodnak. Fenékpuszta a fő gyűrűzőbázisunk. Nyáron a Kis-Balaton nemzeti parkot járjuk, többek között réti sast gyűrűzzünk. Télen a szeméttelepeket keressük fel, mert a sirályok és a vetési varjak nagy tömegben ott tartózkodnak. Bemutató jelleggel is tartunk gyűrűzést, mint ezen a rendezvényen, valamint iskolákban, hogy a gyerekek megismerjék ezt a tevékenységet és céljait – ismertette a szakember.

Sokrétű tudományos munka a madárgyűrűzés, amelynek nagyon sok résztvevője van a különféle intézeteken át a madártani egyesületekig. Több száz madárgyűrűző dolgozik az országban, akik többek között a madárfaj-ismeretből, természetvédelmi jogi ismeretekből, etikából és gyakorlatból álló vizsgát letették, és engedélyt szereztek a tevékenység végzésére.