A vadon élő állatok világnapján a zalai gímszarvast is ünnepeljük

Az internetes forrásokból kiderül: a világnap eredete az 1973. március 3-án aláírt Washingtoni Egyezményhez köthető (CITES), amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Magyarország 1985-ben csatlakozott az aláíró országok közé, jelenleg 183 ország a tagja.

Legjelentősebb vadfajunk a világhírű gímszarvas, mely szerepel a Zala Vármegyei Értéktárban is. A korábban kialakított nagyméretű vadászterületek a vadállomány mennyiségi és minőségi javulását eredményezik. A Nagykanizsa, Bánokszentgyörgy, Szentpéterfölde, Letenye, Lenti, valamint Zalabaksa térségét felölelő területet a mezőgazdasági miniszter – a zalai gímszarvasállomány génmegőrzése céljából – különleges rendeltetésűvé nyilvánította. A zalai gímszarvas olyan magyar nemzeti kincs, mely nemzetünk történelme során keletkezett, megőrzött egyedi, különleges, világhírű érték. A zalai szarvas kiemelkedő minőségét mutatja, hogy megyénkben a legmagasabb az aranyérmes trófeák aránya az egész világon. A gímszarvasagancsok világranglistáján az első ötvenből tizenhét származik Magyarországról, közülük pedig négy a Zalaerdő Zrt. területéről.

Az erdőgazdálkodást folytató cég leírásából kiderül: a hatalmas egybefüggő erdőtömbökkel rendelkező, mezőgazdasági területekkel, szőlőhegyekkel tarkított zalai táj kiváló élőhelyet nyújt e nagyvad számára. Bükkös és tölgyes állományaik táplálékot, sűrű aljnövényzetű és fiatal erdeik remek búvóhelyet biztosítanak részükre. A vadállomány élőhelyének folyamatos fejlesztésére komoly figyelmet fordítanak. A zalai tájba beolvadó, elszórtan elhelyezkedő kis vadföldparcellák művelése mellett nagyobb területű vadföldegységek kialakítására törekednek. Tovább gazdagította a vadállomány élőhelyét az a nagyszámú, vaditatónak szolgáló apró tavacska, amit 1970 és 1990 között építettek.