Talán gyógyítható lesz a méhek egyik betegsége

A reményteli hírt a héten Amerikában keltezték, ahol a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyta az első, méheknek szánt vakcinát e betegség ellen.

A remények szerint ezzel megnyílhat az út a globális méhpopulációt megtizedelő egyéb vírusok és kártevők megfékezéséhez is.

- Nagyon sok információnk nincs a vakcináról, mert friss a hír - reagált érdeklődésünkre Tarsoly Tibor, a Söjtör és térsége méhészeit tömörítő egyesület elnöke. - Ez a baktérium okozta betegség világszerte, így hazánkban is megkeseríti a méhészek életét. Ahol felüti a fejét, ott az összes érintett méhcsalád felszámolandó, ami azt jelenti, hogy el kell ezeket tüzelni a kaptárokkal együtt. Hatásos gyógyszer nincs ellene - magyarázta a kétszáz taggal 17 ezer méhcsaládot gondozó egyesület elnöke.

A tapasztalatok szerint inkább az elhanyagolt méhészetekben bukkan fel a betegség, ami aztán a tökéletesen működtetett méhészeteket is elfertőzheti. A betegség megjelenésekor a hatósági állatorvos három kilométeres sugarú körben zárlatot rendel el, és ellenőrzik a szomszédos méhészeteket is. A fertőzött családokat tehát ilyenkor elpusztítják. Az elnök arra nem tudott adatot mondani, hogy ez évente mekkora veszteséget okoz. 

- Az állam ugyan részlegesen kártalanít, de a termelés kiesése nagyon jelentős - tette hozzá. 

A költésrothadás elleni vakcinázás módjáról tehát még nincsenek információk, tért vissza kérdésünkre az elnök, aki hozzátette, talán ennél is nagyobb probléma az atka. Ez az élősködő megszúrja a méhet, aztán a szövetnedveiből táplálkozik, miközben további kórokozókat is terjeszt, ami újabb vírusos fertőzések forrása lehet. Ez akár az egész méhcsalád pusztulását okozhatja. A betegség elleni gyógyszerek nem túl hatásosak, a védekezés nehézkes, ezért ez is jelentős gazdasági károkat okoz. 

Arról is beszélt Tarsoly Tibor, hogy egy időben megugrott azok száma, akik méhészkedésbe fogtak, mert ebben látták a jövőt. Pár éve azonban stagnálás mutatkozik, amiben közrejátszik a piaci helyzet is. Az sem hallgatható el, hogy a szakma, pontosabban a hivatás az elöregedés jeleit mutatja, kevés fiatal szánja rá magát a méhészkedésre. Ebben az is közrejátszik, hogy sok pénzt igényel az indulás, mire a szükséges eszközök, a méhcsaládok összeállnak. Komolyabb méretű méhészethez több tízmillió forint szükséges, mert megélni 10-20 családból nem lehet, az csak hobbi. Emellett a méhészetben ugyanúgy bizonytalan a termelés, a bevétel, mint a mezőgazdaság többi ágában. Lehet fagy virágzáskor, esetleg mérgezést kaphat az állomány a repce- vagy napraforgótáblán, és visszaeshet a piaci kereslet, mint most, és akkor a bevétel komolyan lecsökken - mondta. 

- Nagyon sok a méhésztől független tényező, mert hiába felkészült a szakember, ha a külső körülményeket nem tudja befolyásolni. A méhészek azonban optimista emberek, reménykednek, hogy a következő év jobb lesz, de most egymást követően nagyon sok rossz esztendőt hagytunk magunk mögött _ állapította meg.

A magyar méhészek helyzetét nem könnyítik meg a jelen piaci viszonyok sem, amiben az ukrajnai háború is belejátszik. Keleti szomszédunktól ugyanis vámmentesen lehet behozni mézet, emiatt a hazaiból kevesebb és nyomott áron fogy.

- Az akácmézet 1600-1800 forintért vásárolják fel, miközben a piacokon 4 ezer, a szupermarketben 7-8 ezer forintért kínálják - említett példát végezetül Tarsoly Tibor.