A kikapcsolódás antik szigete

2022.08.25. 10:30

Pannónia római kori romterülete, Gorsium 2016-ban teljes körű felújításon esett át

A kánikulának is lehet haszna, ha a turista háborítatlanul szeretne elmélyülni az elődeink által benépesített régmúltban. Egy forró augusztusi délelőttön kerestük fel Tác-Gorsium ókori római emlékeit, további látogatóktól nem háborgatva.

Arany Horváth Zsuzsa

Forrás: Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap

Gorsium Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete. A mai Tác településen található, Székesfehérvártól úgy 10 kilométerre. A fogadóépület ma oly divatos, úgynevezett „látszóbeton”-ból készült középszürke tömbje mögött ezredévek építészeti mementója fogad.
Ha lehet ilyet mondani, az 1962-ben megnyitott, 2016-ban felújított Gorsium a nem túl olcsó belépőért cserébe nagyon őszinte: nem akar több lenni, mint ami. Házromok, falkezdemények, oszlopcsonkok, bazilikanyomok, folyómedret követő út, félig sem megmaradt félköríves színház, agóranyomok, és kilátóként is szolgáló várfalreplika. Csak annyit rekonstruáltak a szakemberek, ami a képzeletet elindítja, de nem helyezi hamis díszletek közé a látogatót.

Forrás: Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap

Ezzel együtt az 1958-ban indult sokéves feltárás eredményei kivételes méretű régészeti parkot eredményeztek. A teljesség igénye nélkül: IV. századi helytartói palota, helytartói testőrségi laktanya, ókeresztény bazilika homlokzata, belső terében egy korábbi épület falfestményei, észak-déli főutca (cardo maximus), baloldalán a II. századi szentkerületi vendégház, az épület romjai fölé épített másik ókeresztény bazilika, nyugat-kelet irányú főutca, torkolatában IV. századi forum, lépcsőkkel áttört, díszkutakkal ékesített fal. Természetesen minden maradvány, jól elkülöníthető kiegészítésekkel. A főtér keleti oldalát nagy templom zárja, amelyet valószínűleg az istenné nyilvánított Augustus tiszteletére emeltek. Bejárható a hivatalos ünnepségek lakoma-épületének pincéje, benne korsómásolatokon szivárvánnyá törik a rézsút beeső napfény. A IV. századi lakóházakban bábuk jelképezik egykori lakóikat, mintha csak épp besétáltak volna a fűszerkertből, hogy olajbogyót, gránátalmát fogyasszanak édes borral. Visszasétálva majd a fogadóépület tájékoztatói igazítanak el azügyben, hogy a IV. század végének zavaros viszonyai között lakói elhagyták és a város e területét ettől kezdve temető foglalta el. 

Forrás: Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap

A Quies Gorsiense – Gorsium (más néven Hercula) a kikapcsolódás antik szigeteként hirdeti magát, az e névre hallgató felújító projekt 2016 decemberében fejeződött be. „Az ókori park nettó 775 millió forint összköltségű rekonstrukciója segítségével bemutathatóvá váltak a romterület értékei. Ebből 652 millió forint Európai Uniós forrásból származik, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosított még több mint 123 millió forint támogatást.” – írta akkor a Fejér megyei sajtó.

Forrás: Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap

Azóta bemutatható többek között a Freskós-ház és két, már említett lakóház is – egyik a II. század második feléből, míg a másik a III. század első feléből. 

Forrás: Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap

A felújító projekt révén megvalósult objektumok közül talán leglátványosabb eleme a teátrum hátteréül szolgáló, 12 méter magas városfal, melynek egy szakaszát 120 méter hosszan a hozzá kapcsolódó két oldal-, illetve saroktoronnyal műemléki rekonstrukció keretében építettek meg. (A teátrumban tavaly A Pál utcai fiúk című zenés színművet is játszotta a székesfehérvári Vörösmarty-színház.) A fal és a tornyok teteje egyben kilátó is, amelyről a régészeti park egész területét áttekinthetik a látogatók, a belső mellvédek pedig festményeken veszik számba azokat a római császárokat, akik Pannónia provincia működéséhez kapcsolhatók. Akik szeretik az ókori római történelmet, azok számára csemege lesz az összes császárt felvonultató matt üvegfal a fogadóépületben. Közben álmélkodhatunk azon, hogy Gorsium lakói római polgárjoggal rendelkeztek és a falai között több császár, például Traianus, Septimius Severus és Caracalla is megfordult.

Forrás: Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!