Gazdag anyaggal örvendeztette meg a régészeket a próbafeltárás az M76-osnál

Adatgyűjtés és terepbejárás

A leendő M76-os autóút üzemeltetését szolgáló mérnökségi telep felépítésére kijelölt hathektáros területen végezték el a próbafeltárást a Göcseji Múzeum szakemberei a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Várkapitányság Nonprofit Kft. megbízásából. Az egy hónapos munka a feltárás harmadik fázisa volt, a részletekről Eke István, a Göcseji Múzeum késő vaskorral és római korral foglalkozó régésze beszélt. Szavaiból kitűnt, a szeptemberben indult próbafeltárást első lépésben adatgyűjtés, terepbejárás előzte meg.

– Áttekintettük, volt-e itt korábban régészeti kutatás, kerültek-e elő leletek, elemeztük a környék földrajzi fekvését, vízrajzát – kezdte a magyarázatot. – A második lépésben következett a műszeres geofizikai felmérés magnetométerrel. Ez az eszköz megmutatja a felszín alatti rétegek bolygatottságát, az esetleges régészeti jelenségeket. A talaj homogén mágnesezettsége ugyanis megváltozik ott, ahol például betöltődött egy patakmeder vagy éppen egy ház alapját ásták ki. Ez a műszerrel kimutatható elváltozás elárulja akár több ezer éves települések nyomait is. Az információk alapján jelöltük ki a próbafeltárás helyét, ezzel kideríthetjük, milyen leleteket rejt a föld. Amennyiben a próbafeltárás pozitív eredménnyel zárul, a beruházás megkezdése előtt megtörténik a teljes feltárás. Itt ez teljesült, így a tervek szerint november végén nagyobb területen kezdhetünk dolgozni – mondta.

Rengeteg kincs került elő

A próbafeltárásban 30 darab 50x2 méteres, 1-1,5 méter mély kutatóárkot nyitottak meg.

– Felfokozott hangulatban láttunk hozzá, hiszen hasonlattal élve, olyan volt ez, mint amikor ajándékot bontunk ki. Az előzetes bejárás, a magnetométeres kutatás alapján már sejthető volt, hogy komoly leletek várnak ránk, de még nem tudhatjuk pontosan, mit találunk. A felszíni adatok alapján kora és középső rézkori, valamint középkori tárgyakra számítottunk, de nagy meglepetésre ennél több korszak emlékei bukkantak elő. A legkorábbiak a középső rézkorból származnak. Ezek a lengyeli kultúra kései fázisának, és a „tűzdelt barázdás díszű kerámia” kultúrájának leletei, amelyek 5500–6000 évesek. Ezek közül kiemelendő az agyagból készített idol, szobor. Ez női alakot ábrázol, sajnos töredékesen került elő, de így is jól látható a ruhát és a hajat jelző bekarcolás. Ez a típusú díszítés az edényeken is megtalálható. Az idolt valószínűleg egy szertartás részeként törték össze, és több értékes tárggyal együtt helyezték el a földbe. Erről tanúskodik, hogy az idol mellől edények töredékei, kőből készült kések és csiszolt kőbalta is előkerült – magyarázta.

Eke István elmondta: Zala megyében sok helyen találtak hasonló korú leleteket, és a tűzdelt barázdás díszű kerámia kultúra kiterjedését jelzi, hogy Dunántúlon, sőt egészen Grazig terjedő területeken bukkantak elő tárgyi emlékeik.

– A rézkort követően a terület sokáig lakatlan lehetett, mert a következő időszak leletei már a 2200-2300 évvel ezelőtti késő vaskorról árulkodnak – folytatta. – Nagyobb méretű kelta falu létezhetett itt az észak-déli irányú völgyben, ahol egykor egy kisebb patak csörgedezett, most pedig a Principális-csatorna húzódik. Ez a domb emelkedett ki a mocsaras területről, ideális feltételeket teremtve a letelepedéshez. Védett az északi széltől, közel a víz és a völgyben húzódó közlekedési útvonal. A domb alsó részén, a patak partjától nem messze állhatott az az öt épület, amelyre rátaláltunk. A kutatóárkokban három ház egészét, valamint két ház részletét tártuk fel. Ezek téglalap alakú, félig földbe mélyített 15 négyzetméter nagyságú épületek.

Jellemzően nem ebben zajlott az élet, ezek csak alvásra és menedékül szolgáltak az időjárás viszontagságai elől – mondta.

– A padlójuk 60-70 centivel a földfelszín alatt húzódott, az oldaluk fából vagy agyagból készült, a tetőt náddal vagy szalmával fedték be. Korongozott kerámiaedények töredékeit is megtaláltuk, az egyik épületben pedig az agyagból tapasztott, kiégetett falazatú kemence is nagyon jól megőrződött – sorolta.

A leletek épsége annak is köszönhető, hogy a domb felső része lemosódott, 120 centi földdel fedte be az épületet, megóvva azt, amit eltemetett. A talaj eróziója az erdőirtás miatt következett be, az pedig a török időkben történhetett – magyarázta.

Az egyik ház visszatöltődött földjéből csontból készült, hosszúkás dobókocka is előkerült. Az ujjbegynyi téglatest legkisebb oldalain egy-egy pötty, a nagyobb oldalain 3-4-5-6 kör alakú jel látható. Nem tudni pontosan, milyen játékot játszhattak vele, de hasonló kockák kerültek már elő Csehország területén is. Ahogy Eke István ezt a Göcseji Múzeum blogjában is leírta, a kelták játékszenvedélyéről az ókori történetíró, Tacitus is megemlékezett. Germania című munkájában írta, hogy egy szenvedélyes játékos akár a személyes szabadságát is képes volt eljátszani.

A következő korszak a rómaiakhoz kapcsolódik, tehát ez a Krisztus születése utáni négy évszázadot jelenti Pannónia történetében.

Ezen időszakból csak szórványos leletek kerültek elő: I. századi bronzfibula, ruhakapcsoló tű töredékei és IV. századi bronzpénz. A római kort követően a terület ismét lakatlan lehetett évszázadokon keresztül.

A következő régészeti korszak a XIII–XIV. század. Ekkor a domb­oldalon kisebb település létezhetett.

– A falu nevét nem tudni pontosan, de a terület Nemestörpön-dűlő néven ismert, ami arra utalhat, hogy itt az egykori Nemestörpön falu lehetett, amely valószínűleg a török korban pusztult el. Beszédes helynév, hiszen a környéken több Nemes előnevű falu található. Vándor László kutatása szerint az oklevelekben 1270-ben először említett Nemesterpény falu neve őrződött meg az említett formában, az pedig Pölöske várához tartozott. A középkori falu három házát sikerült feltárni. Kettőben közel teljes épségben megmaradt a kemence, ezek kisebb kéménnyel épültek, ami kivezetett a házból a tetőn át. Ilyen modern megoldással régészeti feltáráson még nem találkoztam – emelte ki.

S mit hoz elő a közeli jövő a távoli múltunkból? Nos, a november végén kezdődő teljes feltárás után lehet választ kapni arra, mekkora kiterjedésű volt a kelta falu.

Rábukkanhatnak a fémművesség nyomaira, öntőformákat, öntőtégelyt rejthet a föld, és még sok minden mást. Abban biztosak lehetnek a szakemberek, hogy a következő hetek még rengeteg izgalmas felfedezést tartogatnak, mert már eddig is jelentős anyag került elő.