Óvni kell a virágokat beporzó méheket – beszélgetés Körmöczi Péter alsópáhoki természetgyógyásszal

Körmöczi Péter már évek óta minden alkalommal meghívást kap méhészeti rendezvényekre, hogy hasznos tudnivalókat osszon meg az érdeklődőkkel a mézről. A Kárpát-medencei Mézfesztivál és Termelői Vásár visszatérő vendége. Legutóbbi előadásában elöljáróban elmondta: az emberiség mézzel és méhekkel való kapcsolata az ősidőkbe nyúlik vissza. A méhek fontosságát megvilágítva Einsteintől idézett: „Ha a méhek kipusztulnak a Földön, az emberiségnek csupán négy éve marad hátra.”

A tavaszi kerti munkák közeledtével arra figyelmeztetett: a kiskertekben használt növényvédő szerek felhasználási útmutatóját pontról pontra követni kell.

– A megmaradt vegyszerek megsemmisítésekor is mindannyiunk közös érdeke az óvó rendszabályok betartása. Ha ugyanis az emberek a vegyszerek túlzott és nem megfelelő használatával nem lesznek képesek megvédni a méheket, könnyen olyan világban élhetünk, amelyben csak úgy tudunk gyümölcsöket enni, ha szakemberek kézzel, ecsettel beporozzák a gyümölcstermő növények virágait. Valószínűleg egyikünk sem lenne boldog egy ilyen világban – mondta lapunknak.

Előadásában kitért arra: a méhek által gyűjtött és feldolgozott nektár és mézharmat a legtisztább formában hozza a természetben előforduló szőlőcukrot és gyümölcscukrot. Ez az extrém tisztaságú cu­koroldat a méz, amely számunkra kiváló forrása úgy az energiának, mint a vitaminoknak, az enzimeknek és a nyomelemeknek.

– Sokan úgy gondolják, hogy cukorbetegség esetén a méz nem fogyasztható. Meg­győződésem szerint igen, mindössze figyelembe kell venni a méz cukortartalmát a fogyasztás során. Az akácméz és a selyemkóróméz tartalmazza a legnagyobb mennyiségű gyümölcscukrot a mézek közül, a repceméz pedig a legnagyobb mennyiségű szőlőcukrot. A szőlőcukrot gyorsan feldolgozza a szervezet, így az hamarabb megemeli a vér cukorszintjét. A gyümölcscukor feldolgozása lassúbb folyamat, hatása elnyújtottabb. Ha nem vagyunk cukorbetegek, a mézet tetszés szerint fogyaszthatjuk, nyersen is, egy-három evőkanállal teába, ételekbe keverve egyaránt. A méz felhasználása során figyelembe kell vennünk, hogy hő hatására a gyümölcscukor bomlani kezd, HMF (hidroxi-metil-furfurol) keletkezik, ezért inkább a magasabb szőlőcukor-tartalmú repcemézet használjuk a konyhatechnológiai eljárások során, például mézeskalács készítésekor. Tea ízesítésénél célszerű várni, hogy az ital 40 Celsius-fok alá hűljön, és ezután belekeverni a mézet. Ebben az esetben a mézben lévő enzimek és ásványi anyagok, vitaminok nem szenvednek kárt, és így hatékonyan tudjuk táplálni vele testünket.

Körmöczi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy két éven aluli gyermeknek ne adjunk nyers mézet. A gyermek a 15 hónapos korban kapott DiPerTe oltás után két-három héttel elvileg már fogyaszthat mézet. Külföldről származó termékeknél ugyanakkor a tapasztalatok szerint előfordulhat, hogy Clostridium botulinum-csíra van a mézben. Amennyiben 2 évesnél kisebb gyermeknek szeretnénk mézet adni, három-négy hónapos kortól már próbálkozhatunk vele, fogyasztás előtt azonban mikrohullámú sütőbe kell tenni a mézet, felmelegíteni, majd visszahűteni szobahőmérsékletűre. Ezzel tönkretesszük az enzimeket, de teljes sterilitást biztosítunk.

A méz tárolása szellős, hűvös, árnyékos helyen, plusz 15 Celsius-fok körüli hőmérsékleten az ideális. Túl alacsony hőmérsékleten tárolva minél magasabb a méz szőlőcukortartalma, annál hamarabb kikristályosodik. Az ikrás méz, amely kikristályosodott, nem szenvedett semmilyen károsodást, fogyasztható. Csak annyi a teendőnk, hogy 50 Celsius-fokos vízfürdőbe állítjuk az üveget, tető nélkül, és lassan felolvasztjuk a mézet, mégpedig úgy, hogy még a legapróbb kristályok is felolvadjanak, máskülönben néhány apró kristály is képes felgyorsítani a méz újbóli kikristályosodását.

A méz tárolásakor nagyon fontos figyelembe vennünk, hogy a szagokra érzékeny. Korábban már használt kupakot, különösen savanyúságról származót ne csavarjunk az üvegre, mert képes a méz átvenni az illatokat. Ha szabadon tároljuk, fedő nélkül, a környezetéből vizet vesz fel. Ilyenkor felhígul, és megerjedhet. Káliumtartalmánál fogva gátolja a baktériumok tevékenységét, emiatt sebkötözésre is alkalmas. Gamma-sterilizálás után külföldön Medihoney néven hozzák így forgalomba, kötszerek alkotójaként. A méz hamisítása nem jellemző Magyarországon, a külföldi mézekkel azonban legyünk óvatosabbak.

Gyógyhatását tekintve lazítja a székletet, de nem okoz hasmenést. Jó hatású a belekre. A mézfajták között mindenki találhat kedvére valót, íz, illat, szín, állag tekintetében hatalmas a választék. Mindenki ösztönösen rálelhet a kedvencére, akár csak a méz illata alapján.