Modern kori csíkmák

Amennyiben a kérdésre adott válasz igenlő, jól érezték: a csíkmák (vagy mácsik) egy jellemzően mákos – egyes értelmezések szerint akár túrós – metélt tésztát takar. Benda Borbála Nádasdy-alkalmazottak étrendje a 17. század közepéről című könyvében lejegyzi: a csejtei uradalmi étrendben 1623 és 1625 között összesen csupán három alkalommal fogyasztottak csíkmákot. Ennek az ételfajtának nincsen konkrét nyoma a korabeli szakácskönyvekben, de mint a szerző írja, feltehetőleg egyfajta főtt tészta lehetett, s az is valószínűsíthető, hogy szűrt tészta volt.

Ezt szem előtt tartva ezúttal egy „modern kori” receptet hoztunk el olvasóinknak a mákos tésztáról, amely ízlés szerint akár diós is lehet. Hozzávalók: 500 gramm sima vagy teljes kiőrlésű liszt, 1 darab tojás, 1 csipet só, 200 ml meleg víz, 150 gramm mák, ízlés szerint porcukor és olaj.

A lisztet és a sót összekeverjük, a meleg vízben pedig elkeverjük a tojást. Ez utóbbit ráöntjük a lisztre; az elegyből egy fényes, lágyabb tésztát gyúrunk kézzel. Amennyiben az állagát keménynek érezzük, öntsük fel vízzel, ha lágy a tészta, lisztet adjunk hozzá.

Az összegyúrt tésztát szedjük ketté, a részeket sodorjuk vékonyra, lisztezzük meg és vágjuk 5-6 centiméter széles csíkokra! Ezeket rakjuk egymás fölé, majd metéljük vékony csíkokra. A kifőzéshez sós, forró, lobogó vízre van szükségünk, ebbe tesszük a tésztát, amit az elkészültekor leszűrünk, majd egy külön edényben egy kevés olajjal megöntözve félreteszünk.

A mákot összekeverjük a porcukorral, végül az egészet a tésztára szórjuk.