„Állj egy lábon, mint egy jó magas szálfa!” – A gyerekjóga testi-lelki impulzusokat ad a legkisebbeknek

A jógamóka foglalkozásokat vezető zalai ifjú hölgy három éve vette fel a kapcsolatot Csíki Mariann-nal s az általa világra hívott Gyermekeink Mozgásáért Egyesülettel, azóta oktatja a gyermekjóga e különleges ágazatát.

– A Testnevelési Egyetem elvégzése után úszásoktatással foglalkoztam, illetve egy fővárosi magánoviban sport­oktatóként dolgoztam, amikor felfigyeltem a jóga és a gyerektorna közös vonásaira. Ekkor ismerkedtem meg Csíki Mariann óvónővel, a jógamóka megteremtőjével. A módszer alapgondolata, hogy a legifjabb generáció testi-szellemi neveléséhez már több instrukcióra van szükségük a kicsiknek, mint pár évtizede. Akkor egy gyerkőcnek elég volt azt mondani, hogy állj egy lábon, s máris követte az utasítást, ma már az „állj egy lábon, mint egy jó magas szálfa” felszólításnál is több impulzus kell. Erre szolgál a mese… – mutatott rá Lukács Réka. – A módszeren folyamatosan dolgoznak, hiszen hihetetlenül gyorsan változnak a generációs igények azáltal, hogy egyre több külső ingert kapnak a gyerekek, nekünk pedig hozzájuk kell alkalmazkodni.

Ezért is kalandoznak egy-egy foglalkozás alkalmával strandon vagy éppen erdőben, ahol állatokon segítenek, például a kisoroszlánt megtanítják bátran, hangosan üvölteni. A szerepjátékok folyamán mindenki felszabadíthatja gátlásait, akár segítő típus, vagy akár annak a kis állatnak a lelkivilágával tud azonosulni, amelyiken segíteni kell.

– Természetesen nem mindenki az „erős király”, vannak visszahúzódó gyerkőcök is, de a szerepjátékok által az ő személyiségük is töltődik, önbizalmat kapnak – fejtette ki Réka, miközben megjegyzi, hogy a karakterekhez és a történetekhez egyaránt a mesepedagógia nyújt segítséget. A történet elmélyítése és a játékosság megőrzése mellett egyébként még különféle fejlesztő eszközöket is előszeretettel használnak, például taktilis szőnyeget, amely aku­presszúrás jelleggel bír, vagy a csepphintát, amely az anyaméhet szimbolizálja, de ide sorolható a Vizslaparkban is alkalmazott kooperációs ernyő vagy szivárványeső, amellyel a gyerekek bőrét stimulálva segítették az elmélyülésüket.

– Úgy építem fel az órákat, hogy mindben legyenek ugrálások, körbeirányuló mozgások, például tornádók, illetve legyen olyan is, amikor jobbra-balra billegünk. A jóga testileg, lelkileg, szellemileg hozzájárul gyermekünk fejlődéséhez. Úgy fejlődik a koordinációjuk, a testtudatuk, a testképük és az idegrendszerük, hogy közben ezt észre sem veszik, csak élvezik a mozgás örömét. Rengeteg játék, nagymozgás, kúszás, mászás, pörgés, ugrálás, akadálypálya van a foglalkozáson, mindez egy nyári strandolós mese keretébe ágyazva – mondta az oktató, hozzátéve, gyakran már a legkisebbeknél is feltűnnek azok a hiányosságok, amelyek az óvodásoknál még csak a mozgásban mutatkoznak meg, de akár későbbi tanulási zavarokra is utalhatnak. Közhelynek számít, hogy kevesebbet mozognak a mai csemeték, mint az előző generációk szülöttjei. Azt már azonban kevésbé tartjuk szem előtt, hogy az ebből fakadó bizonyos hiányosságok – például, hogy 6 évesen nem tud fél percet egy lábon állni valaki, vagy felváltva nem tudja ellentétes kezével megérinteni a lábát – kezelés, azaz rendszeres gyakorlás hiányában későbbi tanulási zavarokat vetítenek előre. A kicsik számára a jógának számtalan pozitív hatása van, ám a nagyobbacskák sem maradnak a lazító mozgások nélkül.

– Az olyan bemutató órákon, mint a mostani is, megpróbálunk univerzális feladatokat beiktatni, de a rendszeres foglalkozások korcsoportonként eltérőek. Így a 3 éveseké a minijóga, 4–6 éves korig ovisjógát tartunk, a nagyobbaknak pedig sulisjógát, lehetőleg ezen belül is elkülönítve a kis- és nagysulis korosztályt. A középiskolásoknak szóló tinijóga már hasonlít a felnőttek óráihoz, de a kamaszkor miatt a pozitív megerősítések válnak hangsúlyossá. „Szeretem magam! Képes vagyok megbocsátani! Meg tudom csinálni!” Ezek az úgynevezett szankalpák, amelyekre felfűzzük a tiniknek szánt foglalkozásokat – sorolta Lukács Réka azokat a lehetőségeket, amelyeket a jóga­móka keretében már kidolgoztak, így biztatván kicsiket és nagyokat egyaránt a mozgásra és az érzelmi intelligencia fejlesztésére.