Hollandiában és Ausztriában tanulja az alpakanyírást az újudvari Schné Tamás

A Schné Tamás és párja által fenntartott újudvari VadUdvarban sokféle háziállat lakik: kacsák, lovak, törpebirkák, kecskék, alpakák. Utóbbiak tartása Tamás ötlete volt.

– Az állat formája tetszett meg, az, hogy ritka, érdekes, a gyapja pedig a legfinomabb a világon – árulta el kérdésünkre a férfi. – Utánanéztem, hogy Magyarországon hol lehet beszerezni, s azzal szembesültem, hogy egyetlen olyan tenyészet létezik, a Magyar Alpaka, ahonnét kiváló minőségű állatok vásárolhatók. Tőlük szereztük be az első alpakáinkat, egy vemhes kancát és a csikóját. A következő évben megszületett még egy csikó, így lett 3 kancánk. Tavalyelőtt egy csődört is hoztunk Ausztriából, így most 4 állatos az állományunk, és várjuk a szaporulatot. Az alpaka Dél-Amerikából származik, egy újvilági teveféle, s mivel az Andokban él nagy populációja, jól bírja a hideget és a meleget is. Az állatfajt az indiánok tenyésztették ki a vikunyából. A vikunya és a guanakó az ősi állatfaj, utóbbiból pedig a láma született meg, szintén nemesítéssel. A láma teherhordó, olyan, mint nálunk az öszvér vagy a szamár, körülbelül kétszer akkora, mint az alpaka, a súlya nagyjából 150 kilogramm. Az alpaka pedig inkább a birka szerepét tölti be, a gyapjáért tartják. Gyapja hipoallergén, tehát ha valaki a birkagyapjút nem tudja elviselni, annak az alpakáéval nem lesz gondja. Az alpakagyapjú a birkáéval ellentétben nem zsíros, és javarészt 30 mikronnál vékonyabb, tehát sokkal finomabb. Ezért teljesen más feldolgozási technológiát igényel, mint a juhgyapjú. Magyarországon egyetlen gyár foglalkozik vele, de az egész világon sincs sok olyan üzem, amely alkalmas a feladatra. Mivel fontos tenyésztési szempont a gyapjú minősége, ezért minden évben laborban vizsgáltatjuk meg minden egyes állat gyapjúmintáját az USA-ban. Levélben elküldöm a mintát, néhány hét után pedig megjön e-mailen az eredmény. A világon 2-3 labor van, ami ezt meg tudja csinálni. Az állat különlegessége egyébként az is, hogy udvartiszta, tehát igaz, hogy az összes zöldfelületet lerágja, de a székletürítést csak egy, maximum két helyen végzi, ellentétben a birkával, ami amerre megy, potyogtat. Ráadásul szerintem az alpaka jobban is néz ki, mint egy birka…

Schné Tamás jelezte: az állat tartása feltételez némi szakértelmet. Speciális tápot igényel és – bármilyen fura – a stresszt sem bírja. Erre leginkább a nyírásnál kell figyelni.

– A birkát az ember megmarkolja, leülteti, mire az „megbénul”, és nyugodtan lehet nyírni. Nos, az alpaka nem ilyen – magyarázta. – Védekező típus, rúgni és köpni is tud, sőt, a csődöröknek 3 tűhegyes harci foguk van, ezért a harapásuk sem gyerekjáték. Ezért az állatokat le kell dönteni a földre vagy a nyíróasztalra, ez az akció mindenképpen kétemberes. Kinyújtva lehet csak nyírni őket, ezért a nyíró mellett mindig van egy segéd. Ez a módszer jár a legkevesebb stresszel, ami azért fontos, mert ha az állat idegileg nagyon felpörög, akár el is pusztulhat. Itt érkeztünk el a lényeghez: nehézsége miatt Magyarországon a gazdák nem is vállalják be az évi egyszeri nyírást, ehhez Hollandiából szoktak hívni egy csapatot. Ők ilyenkor az összes alpakás magyarországi portát felkeresik és elvégzik a munkát. Ez azonban ma már a hollandoknak nehézséget okoz, ezért ajánlották fel Schné Tamásnak, hogy beavatják az alpakanyírás fortélyaiba. Az elméleti képzésre nemrég Hollandiába utazott az egyébként a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz alkalmazott informatikai tanszékének mesteroktatójaként dolgozó férfi. A gyakorlati foglalkozások e hónapban lesznek Ausztriában, ahol a holland nyíróknak sok partnere van.

– Ausztriában egyetlen nagyobb város 50 kilométeres környezetében 250-300 alpaka legelészik, míg hazánkban talán az egész országban nincs ennyi – tette hozzá Schné Tamás.– Ezért kiváló gyakorlati terep lesz, ha pedig hazatérek, májusban már én veszem nyakamba az országot, hogy megnyírjam a magyar alpakákat – eddig 120-130 állat szerepel a listán. Ehhez az egyetem részéről is nagy rugalmasság kell, amit ezúton is köszönök.