A nyárba hajló tavasz hatására sosem látott mértékű pollenáradat került a levegőbe Zala megyében is

Mindez a szokásosnál sokkal durvább tüneteket okoz az arra érzékenyeknél – fogalmazta meg az elmúlt hetek tapasztalatait Gecséné dr. Vecsey Zsuzsanna, a Szent Rafael Megyei Kórház tüdőgyógyász, allergológus, immunológus főorvosa.

- Olyan allergiás betegek jelentkeztek a rendeléseinken, akik évekig tünetmentesek voltak, fokozódtak az asztmások panaszai is, gyakoribbak, hevesebbek a rohamaik – tette hozzá.

Mik a tünetek?

Mikor is gyanakodjunk arra, hogy szervezetünk túl érzékenyen reagál a környezetünkben felbukkanó pollenekre?

Orrfolyás, illetve orrdugulás, tüsszögés, könnyezés, a szem viszketése, vörössége, a fül, a garat viszketése vagy eldugulása, esetleg nehéz légzés alakul ki, és mindez tartósan megmarad. Ha ez az állapot nem jár lázzal vagy gennyes orrfolyással, rá-adásul az évnek ugyanazon szakaszában jelentkezik rendszeresen, akkor minden bizonnyal allergia okozza a tüneteket, szólt a magyarázat.

Gyakran ilyenkor a betegek azonban nem fordulnak orvoshoz , hanem a bajukra a patikában keresik a megoldást. Számos recept nélkül beszerezhető szert lehet kapni, de az önkezelés veszélyeire is fel kell hívni a figyelmet. A tüneti szereket ugyanis egy hétnél tovább nem szabad használni, azért sem, mert az antihisztaminok mellékhatásai nem elhanyagolandóak. Ezért mindenképpen a háziorvosi beutalóval elérhető szakorvosi kivizsgálást lehet javasolni, a betegség pontos diagnosztizálására, a terápia meghatározására.

- Ez azért is fontos, mert az önkezelés csak a tüneteket enyhíti, és ez szakszerű terápia nélkül később akár a betegség súlyosbodását, asztmává fajulását eredményezheti. A tapasztalataink is ezt mutatják, mert hozzánk többnyire már csak súlyosabb esetekben, összetettebb tünetekkel jönnek el a betegek – magyarázta.

Léteznek már olyan modern gyógyszerek, amelyek kevesebb mellékhatással járnak, tette hozzá. Többféle módon lehet kezelni az allergiát, például az immunterápiával.

Ennek lényege, hogy nemcsak a tünetekre hatnak, hanem az immunrendszer működését hangolják át. Ennek eredménye, hogy az átlagosan hároméves kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A tapasztalatok szerint azonban már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, főként a szem- és orrtüneteik javulnak.

Az allergia alvászavart is okozhat

A bevezetőben említett tünetek a kellemetlenségen túl egyéb problémát is okozhatnak, figyelmeztetett a főorvos. A pollenallergiások több mint fele arról számol be, hogy betegsége az alvásban is zavarja, ami tartós fáradtsághoz vezethet. Többségük tapasztalatai szerint az allergiás náthájuk hátrányos módon befolyásolja a munkájukat, előfordul, hogy nem tudják ellátni fel-adatukat, a diákokat zavarja a tanulásban.

- Az allergiás betegségek közül a leggyakoribb a szénanátha és az asztma – tért rá az alapok ismertetésére Gecséné dr. Vecsey Zsuzsanna. – Az utóbbi csoportba tartozók 40 százaléka a szénanáthától is szenved – tette hozzá. – A szénanáthások egy részének orális tünetei is vannak, azaz viszket a nyelv, a száj, a garat, megduzzad az ajak, sokszor a nyelv és a torok is. Ennek az a magyarázata, hogy a légúti allergia érzékenységet alakít ki a szervezetben, és emiatt bizonyos nyers zöldségekre is hasonló tünetekkel reagál. A pollenben és zöldségben ugyanis megtalálható ugyanaz az aminosav, ami okozza a túlérzékenységet.

Ezt nevezik keresztallergiának. Így fordulhat elő, hogy például aki érzékeny a nyírfa pollenjére, az hasonló módon reagál az almára, körtére, zellerre, paradicsomra, sárgarépára. A legagresszívebben allergizáló növényre, a parlagfűre érzékenyek lehetőleg a dinnyét, a banánt kerüljék hasonló okból – mondta.

És hogy milyen korosztály veszélyeztetett?

A tapasztalatok szerint allergia bármikor előfordulhat gyerekkortól kezdve, de főleg a 20-45 év közöttiek szenvednek tőle, ám az sem ritka, hogy 70-80 éves betegek jelentkeznek friss allergiás panaszokkal.

A főorvos elmondta, gyermekkorban általában ételallergia jelentkezik tejre, tojásra, lisztre, szójára. Ezt követi gyakoriságban a szénanátha és az asztma, illetve az atópiás bőrgyulladás, azaz amikor a bőr viszket, hámlik, vörösödik, főleg a hajlatokban és a száj körül. A tapasztalatok szerint a gyermekkori allergia az esetek harmadában megmarad később is, harmadában elmúlik, mert elnövik a hormonális változásokkal, egyharmad esetében rosszabbodhat.

- Felnőttkorban az ételallergia ritkább, inkább az ételintolerancia fordul elő, ami a bélrendszer hibás működését, a lebontó enzim zavarát jelzi. Ilyen például a tejcukor-érzékenység vagy a hisztamin-túlérzékenység. A tünetek a laikus számára hasonlóak lehetnek, de ez nem allergia. Felnőttkorban a légúti allergiából a szénanátha, az asztma és a csalánkiütés a gyakoribb. A tapasztalatok szerint az életkor előrehaladtával csökkennek a tünetek, de az utóbbi években az idősebb korosztályban is megjelent már a pollenallergia.

Ez nagyrészt a modern élettel járó környezeti terhelésnek, valamint az ételekbe kerülő rengeteg adaléknak, tartósítószernek tudható be. Kiszámíthatatlanok a génmódosítások hatásai is, bár ezek eredményeképpen a növény ellenállóbbá válik bizonyos káros hatásokra, de nem tudható, hogy hosszú távon a belőle készült étel elfogyasztása milyen reakciókat vált ki az emberi szervezetben. A pillanatnyi gazdasági előnyökkel szemben állnak a kiszámíthatatlan jövőbeni károk – mutatott rá.

Magas marad a pollenkoncentráció

Az Országos Közegészség-ügyi Intézet jelentése szerint az elkövetkező napokban a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja várhatóan továbbra is országszerte magas marad. A pázsitfűfélékre érzékeny allergiások figyelmébe ajánlják, hogy a zivatarok során roncsolódó pollenszemek esetenként asztmatikus tüneteket is kiválthatnak.

Elkezdődött az útifű és a lórom pollenszórása is. A kőris, a tölgy, a ciprus- és tiszafafélék pollenje várhatóan csak alacsony koncentrációban lesz jelen. A kevésbé jelentős allergének közül helyenként magas koncentrá-ciójú lehet a fenyőfélék virágpora. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony-közepes.

Zalaegerszegen a pázsitfűfélék pollenjei értek el magas koncentrációt, ami minden allergiásnál tünetet okoz.