Nem voltak a rendszer barátai

2018.09.04. 13:00

A Körzeti Stúdió is koncertet ad a Bor- és Vadpörkölt Fesztiválon

Harminc esztendeje, 1988 szeptemberében alakult meg a Körzeti Stúdió, a zalai könnyűzenei élet egyik markáns, de csak időszakonként aktív szereplője. A jubileum apropóján újra összeállt a csapat, a hét végi Bor- és Vadpörkölt Fesztivál keretében adnak újabb koncertet.

Gyuricza Ferenc

A Körzeti Stúdió jelenlegi felállása. Balról Sipos Zsolt gitáros, Sipos Bence dobos, Farkas Gábor baszszusgitáros, Bogár Tamás dobos, Tóth Ferenc gitáros, Dolgos Péter Dodó énekes Fotó: Gyuricza Ferenc/Zalai Hírlap

A zenekar jelenlegi felállásában két alapító tag szerepel, Sipos Zsolt gitáros és Dolgos „Dodó” Péter énekes, az elmúlt három évtized során ők képviselték az állandóságot. Mellettük gitáron Tóth Ferenc, basszusgitáron Farkas Gábor játszik, a dobos posztján pedig ketten is szerepelnek, Bogár Tamás, aki Tóth Ferenccel együtt a 2007-től 2013-ig tartó korszakban volt a zenekar tagja, illetve Sipos Bence, aki már 2013-ban is ott volt a zenekar körül, illetve az azt követően duóban fellépő két alapítót kísérte gitáron és cajunon.

A Körzeti Stúdió jelenlegi felállása. Balról Sipos Zsolt gitáros, Sipos Bence dobos, Farkas Gábor baszszusgitáros, Bogár Tamás dobos, Tóth Ferenc gitáros, Dolgos Péter Dodó énekes Fotó: Gyuricza Ferenc/Zalai Hírlap

– A Körzeti Stúdió különleges színfolt volt a zalaegerszegi zenei életben – mondta az énekes. – Már a megalakulásunk sem volt mindennapi, ahogy leszereltem a katonaságtól, rögtön megkerestem Zsoltit azzal az ötlettel, hogy alakítsunk zenekart. Nem volt semmilyen tervünk vagy elképzelésünk, még arra vonatkozólag sem, hogy milyen zenét játsszunk. Egyszerűen csak zörögni akartunk.

A Körzeti Stúdió kezdeti korszakában punkot játszott. Leginkább azért, mert az alapítók – a két említett zenész mellett a gitáros Svastits Péter és a basszusgitáros, de néha szaxofonon is játszó Vizler Dániel – az akkori tudásuk szerint erre voltak képesek. Dolgos Péter mindezt egy érzékletes példával támasztja alá: mondván, az énekesi poszt mellett úgy lett ő egyben az első dobosa is a zenekarnak, hogy a többiek egyszerűen ráosztották ezt a szerepet. A műsoruk gerincét a korszak „balhés” zenekarainak – ETA, 88-as Csoport, URH – dalai adták, ezek mellé írtak saját dalokat, amelyek hasonló eszmeiséget képviseltek.

– Abban az időszakban mindössze négy koncertet adtunk, s mindegyikből komoly botrány lett – folytatta az énekes. – Leginkább azért, mert olyan szövegeink voltak, amelyek miatt az akkori politikai rendszer, finoman szólva is, nem tekintett rá barátként. Volt egy dalunk, amely így szólt: „A Wehrmacht hideg, a Gestapo rideg, elpusztítják ők is, ugyanúgy, mint a Vörös Néphadsereg az embereket. Hányingerem támad, ha ciril betűt látok, Európányi földrész ez a vörös átok…” Ezt 1988-ban nem nézték jó szemmel, hiába jártunk a Kádár-korszak végén.

A zenekarnak ezért trükköznie kellett. Dodó felidéz egy Bakon történt esetet. Mint mondja, az ottani népművelő tudomást szerzett a szövegekről, s a koncert előtt kérte, hogy írják le azokat. Meg akarta szűrni, hogy melyik dal hangozhat el, s melyik nem. Az énekes rögtönzött valamit, és ígéretet tett arra, hogy a dalokat abban a formában adják elő, ahogy papírra vetette őket. Persze, hogy nem így lett, mire a népművelő hangosan követelte a koncert azonnali befejezését. A zenekar viszont úgy döntött, a teljes műsort eljátssza. Hasonló történt a zalaegerszegi KISZ-iskola tornatermében tartott koncerten is, ott is félbe akarták szakítani a műsort.

Sipos Zsolt szerint a Körzeti Stúdió első korszakának végét mégsem ezek az események okozták, hanem azon egyszerű tény, hogy neki is be kellett vonulnia, s nem nagyon jöhetett haza. Az utolsó koncerten ezért már nem is játszott.

– Amire leszereltem, lezajlott a rendszerváltás, idejét múltak lettek a dalaink – emlékezik vissza. – Volt egy Ceausescuról szóló számunk is, miután őt kivégezték, azt sem nagyon lett volna értelme játszani.

A Körzeti Stúdió újjáalakulása 2007 környékére tehető. Sipos Zsolt szerint akkor már sokkal tudatosabban kezdtek zenélni, s egészen más elképzelések mentén írták a dalaikat. A stílusuk a rock felé mozdult el, de játszottak bossanovát, rock and rollt, hardcore-t és balladát is. A saját szerzemények 80-90 százaléka ekkor született.

– Problémáktól ez az időszak sem volt mentes, nehezen találtunk basszusgitárost – folytatta Zsolt. – Játszott velünk Pál Fecó, Markó Tomi, Németh Andris, de valahogy nem állt össze a kép. Végül azt a megoldást választottuk, hogy Tóth Ferenc, akivel eleinte gitárosként számoltunk, átváltott basszusgitárra, s Virrasztó Márton lett a ritmusgitáros. Ez a felállás 2013-ig működött, utána jobbára csak Dodóval kettesben vállaltunk akusztikus esteket.

A szeptember 8-i koncertet a harmincéves jubileum jegyében tartja a zenekar. 16 dalt adnak elő, ezek közt két feldolgozás szerepel, egy ETA-dal, valamint a Kispolgár a 88-as Csoporttól. A saját dalok között lesz olyan is, amit még 1988-ban írtak, de olyan szerzeményeket is bemutatnak, melyek eddig még sosem hangzottak el élőben. A Körzeti Stúdió tagjai azt is hozzáteszik: ismét változik a hangzás, most lesz a legkarcosabb, köszönhetően annak, hogy a basszusgitáros posztján egy metal-zenész, Farkas Gábor csatlakozott hozzájuk.

– Egyelőre erre az egy koncertre készülünk, aztán meglátjuk, hogy lesz tovább – szólt a jövőre vonatkozó tervekről Sipos Zsolt. – Ha valami miatt úgy érezzük, hogy van értelme, úgy lehet, hogy együtt maradunk, de erről egyelőre még korai beszélni. Szeptember nyolcadika után ez is kiderül.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában