Több, mint mulatság

2023.02.18. 22:09

Csák János: a Csángó Bál nem a múltról szól

A kormány minden lépését határon innen és túl meghatározza, hogy mi, magyarok megőrizzük identitásunkat, önrendelkezésünket és cselekvőképességünket - mondta a kulturális és innovációs miniszter szombaton a fővárosi Bálnában a XXVI. Csángó Bál megnyitóján.

Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a XXVI. Csángó Bál megnyitóján a fővárosi Bálnában 2023. február 18-án

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

"A Csángó Bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk" - hangsúlyozta Csák János. 

A tárcavezető arról beszélt, hogy

 a magyarok valamiféle szellemi jelenséget testesítenek meg; ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy gondolkodunk az embertársunkról. 

Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik az azonosságtudatunk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mert csak ez alapján tudunk élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek legyünk. Hozzátette: Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de autonómia, önrendelkezés még nincs és ez korlátozza a cselekvőképességet. 

"Nekünk az a feladatunk, hogy minden magyar nemzetrész cselekvőképes legyen, képes legyen megőrizni identitását, és rendelkezni sorsa felett. 

A magyaroknak 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten, család és haza hármasságában gyökerezik"

 - szögezte le Csák János. 

Az idei Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke. 

A XXVI. Csángó Bál a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében zajlik szombat délutántól vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában. 

Az idei műsorban kiemelt figyelmet kapnak a kortárs csángó költők, elhangzanak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái, saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység Tankó Erika is színpadra lép.

Közönség elé lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek. A színpadi gálaműsorban közreműködnek a hagyományokat jól ismerő hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki. A magyarországi csángó muzsikát játszó előadók közül szerepel a műsorban Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán "Batyu", Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes.     

A Csángó Bálon mintegy 1500 vendég vesz részt. 

A csángó kultúrkörből mentett munkákat a művészek fényképeken, textil- és kerámiamunkákon mutatják be egy kiállításon, a csángó magyar táncokat csángó és gyimesi hagyományőrző csoportoktól lehet megtanulni. 

Az első budapesti Csángó Bál szervezői annak idején azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre, és segítsék a csángó közösségek fennmaradását. 

Jelenleg mintegy ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet, a Romániában élő csángó származásúak száma 250 ezer.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!