Megférnek egymással

2018.02.08. 19:51

Véget ért a vita: Jókai és Esterházy születésnapján is megünneplik a magyar prózát

Bár a magyar próza ünnepe ügyében kialakult szakmai konfliktus kívülről sokáig feloldhatatlan ellentétnek tűnhetett, az írószervezeteknek sikerült megállapodásra jutniuk a kérdésben. Ennek eredményeképpen a jövőben nem egy, hanem két ünnepe is lesz a magyar prózának.

Bukovszki Péter

A magyar költészet és a hazai drámairodalom nagyjairól évtizedek óta méltóképpen megemlékezünk, a magyar prózának azonban sokáig nem volt ünnepe. Néhány hónapja viszont a sokáig feledésbe merült téma valósággal berobbant a közbeszédbe: miután két szakmai szervezet is előállt a maga javaslatával. A sajtóban heteken át olvashattunk engesztelhetetlen vitákról, politikai konfliktusokról és a párbeszéd hiányáról, míg végül a kérdést sikerült egy egyszerű(nek tűnő) választásra korlátozni, amely így szólt: Jókai vagy Esterházy? Előbbit a Magyar Írószövetség, utóbbit a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) vetette fel.

Legalábbis a leegyszerűsítés szerint, a valóság ugyanis ennél jóval prózaibb.

A két szervezet lapunknak nyilatkozó vezetői ugyanis egyértelművé tették: engesztelhetetlen konfliktusról szó sincs, valójában számos dologban egyetértenek. A legfontosabb ezek közül nem más, mint a magyar próza méltó megünneplése. Az ötletet a tavalyi Könyvhéten először az akkor még Kocsis András Sándor vezette MKKE vetette fel, Esterházy Péter április 14-i születésnapját javasolva időpontként. A szervezet kezdeményezte is a „magyar próza napja” elnevezés levédetését, szakmai egyeztetés azonban ekkor még nem történt.

Az ötletet az Írószövetség több okból sem támogatta, egyrészt, mert annak időpontja túl közel esik a magyar költészet napjához (április 11.), így meggyőződésük szerint a két ünnep könnyen „kiolthatná” egymást (hasonló okból vetették el később az október 21-én született Krúdy Gyula születésnapját is).

Másrészt egy nemrég elhunyt kortárs író helyett olyan személyt, klasszikus szerzőt részesítettek volna előnyben, aki fölötte áll a kultúrpolitikai vitáknak, és az idők során konszenzus alakult ki a személye és életműve körül – árulta el lapunknak Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

Így esett a választásuk végül Jókai Mórra, és az EMMI támogatásával nemsokára el is kezdték a magyar próza napjának szervezését, amelynek időpontja így Jókai február 18-i születésnapja lett.

(A sajtóban megjelentek ellenére az elnevezés egyébként nem a MKKE intézkedésének hatására változott „magyar széppróza napjára”, ezt ugyanis a vitától függetlenül Gál Sándor felvidéki író javasolta az Írószövetségnek, kihangsúlyozva ezzel, hogy a prózán belül a szépirodalomra helyezzék a hangsúlyt). A magyar széppróza napjához egyébként, amelynek rendezvényeit országszerte és határon túl február 12. és 23. között tartják a Magyar Írószövetség koordinálásával, azóta több mint 50 kulturális intézmény és könyvtár, 70 település és közel 140 kortárs író csatlakozott.

Közös megegyezés

A szervezés tehát mindkét oldalon elkezdődött, a tárgyalásra azonban egészen két héttel ezelőttig kellett várni. Az MKKE új vezetősége ekkor Gál Katalin elnök és Péterfy Gergely igazgató részvételével asztalhoz ült az Írószövetség képviselőivel, hogy mielőbb rendezni tudják a kialakult konfliktust. A helyzetről lapunknak egyébként Gál Katalin azt mondta: a dolgot alapvetően kommunikációs problémaként kell értelmezni, amelynek fő forrása az volt, hogy a magyar próza napjáról gondolkodva a számításba jövő személyeket és időpontokat korábban nem egyeztették megfelelően.

A tárgyalásról pedig mindkét szervezet vezetője úgy nyilatkozott, hogy az végül közös megegyezéssel zárult. Ez azt jelenti, hogy

mind a magyar széppróza, mind a magyar próza napja meg lesz tartva, és sem az Írószövetség, sem a MKKE nem ellenzi egyiket sem, a szervezetek tagjai szabadon dönthetnek majd a részvételről.

Szentmártoni a tárgyaláson javasolta, hogy az áprilisi prózanapot a MKKE nevezze át inkább Esterházy Emléknapnak, mivel azonban a MKKE már „a magyar próza napja” néven kezdte meg a szervezést, végül maradt az eredeti elnevezés.

A konszenzus szándékát jelzi egyébként egy új, közös rendezvény, a magyar irodalom ünnepének megszervezése is, amelyet 2019 szeptemberére terveznek, és amely – nevéhez méltóan – a hazai irodalom valamennyi szereplőjének közös fesztiválja lesz majd.

A vita tehát nyugvópontra jutott, a magyar próza két ünneppel is gazdagodott, ám sokakban felmerülhet a kérdés (sőt, a dátumok kapcsán már fel is vetődött), hogy szükség van-e ennyi irodalmi ünnepre hazánkban?

Többen olvasnak, mint néhány éve

„Az ehhez hasonló kampányok meglepően jól működnek, sőt, egyre jobban” – mondja Gombos Péter olvasáskutató, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai karának tudományos dékánhelyettese, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. „Nagyon komoly volt a hatása 2005-ben A Nagy Könyvnek, de az olvasás hete és az olvasás világnapja is évről évre erősebben van jelen a mindennapokban”- tette hozzá a szakértő. Gombos szerint a két rendezvény semmiképpen nem oltja ki, sőt, inkább erősíti egymást, az alapötletet tehát mindenképpen jónak tartja.

Sokan azt gondolják, hogy az emberek évről évre kevesebbet olvasnak, a 2017-es Az én könyvtáram felmérés adatai azonban ezt egyértelműen cáfolják.

Gombos Péter szerint ugyanis az olvasók és a nem olvasók aránya a korábbi 40 illetve 60 százalékról mára 50-50 százalékra javult, ami azt jelzi: többen olvasnak, mint néhány éve.

Végül arra a felvetésre, hogy a rövidebb, esetleg könnyebben befogadható versekkel szemben a hosszabb olvasási időt igénylő prózai műfajok nem szenvednek-e hátrányt napjainkban, a szakértő azt válaszolta: az olvasók között nem tapasztalható ilyen jellegű különbség, vagyis aki verset olvas, az jellemzően a prózát is szívesen veszi kézbe és fordítva.

A leegyszerűsített „Jókai vagy Esterházy”-kérdést az érintetteknek tehát úgy sikerült megoldaniuk, hogy mindenki jól járjon.

Ezek is érdekelhetik