Virágzó kapcsolat

2024.02.15. 12:06

Rekordot döntött tavaly a magyar–török kereskedelmi forgalom (videó)

Csúcsot döntött tavaly a kereskedelmi forgalom Magyarország és Törökország között, és a felek fontos lépéseket tettek a gazdasági kapcsolatok további erősítésének érdekében – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában.

MW

Forrás: Facebook / Szijjártó Péter

A tárcavezető a magyar–török kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság alakuló ülését követően arról számolt be, hogy Törökország Európa egyik legnagyobb gazdasága, így a vele folytatott együttműködés egyértelműen Magyarország nemzeti érdeke.

Kiemelte: a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene tavaly 4,3 milliárd dollár volt, ami 18 százalékos növekedést és egyben új rekordot jelent.

Újabb lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, amelyet Erdogan elnök úr helyezett elénk, s ez úgy szól, hogy hatmilliárd dollárra kell rövid időn belül növelni a  két ország közötti kereskedelmi forgalmat 

– mondta.

Szavai szerint emellett 29 százalékos bővüléssel megdőlt a törökországi magyar export rekordja is, ami nagyban hozzájárult a teljes kivitel 150 milliárd eurós értékű új csúcsának beállításához is.     

„Ráadásul a kereskedelmi mérleg 9,3 milliárd euró plusszal zárt, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt ledolgoztuk a külkereskedelmi veszteséget, amelyet 2022-ben az energiaemelkedés okozott számunkra” – tudatta.

Szijjártó Péter, akit tizenegy magyar cégvezető kísért el a találkozóra, ezt követően hangsúlyozta, hogy a 2023-as év a nagy magyar vállalati sikerekről szólt a török piacon.

Erre példaként említette, hogy rövidesen megkezdi a termelést a Medicor ankarai orvosi műszergyára, az Állami Nyomda is szerepet kapott az új török útlevél kidolgozásában és gyártásában, továbbá a Hell tavaly 19 millió doboz energiaitalt, míg a Hunland mintegy 71 ezer szarvasmarhát adott el az országban.

Ezen felül egy török–magyar hadiipari vegyesvállalat jött létre a honvédség 400 harci járműre vonatkozó megrendelésének teljesítése céljából, a V-Híd pedig szövetséget kötött a legnagyobb török vasútépítő vállalattal, hogy minél több vasútépítési projektben vehessenek részt közösen Európában és azon kívül – sorolta.

 

Mindezeket fontos eredménynek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy 

a gazdasági kapcsolatokat az energetikai együttműködés helyezi majd új dimenzióba.

Jó hírnek nevezte, hogy véglegesítették a földgázvásárlási szerződés szövegét, az MVM így aláírhatja a szerződést a BOTAS-sal, amelynek alapján a második negyedévben megindul a szállítás Törökországból Magyarországra, idén 275 millió köbméternyi mennyiségben.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország a legelső olyan, Törökországgal nem közvetlenül szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportál 

– jegyezte meg.

Majd az energetikai együttműködés kapcsán bejelentette azt is, hogy a Mol és a TPAO török olajvállalat az eddigi stratégiai együttműködésükre alapozva megkezdi a Törökország délkeleti részén nemrégiben feltárt új kőolaj- és földgázlelőhelyek közös kitermelésének előkészítését.

Illetve átfogó nukleáris energetikai együttműködés indul a két állam között, amelyre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon és Törökországban is azonos technológiával épül jelenleg atomerőmű – közölte.

A miniszter végül arra is kitért, hogy 

júliustól hazánk fogja betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztét, és az egyik fő prioritás az EU–török vámunió modernizálását és kiterjesztését célzó munka felgyorsítása lesz.

„Ez részben európai gazdasági érdek, részben a mi saját nemzetgazdasági érdekünk” – vélekedett. 

Valamint üdvözölte, hogy közel van a légiközlekedési egyezmény módosítása olyan módon, hogy annak nyomán jelentősen nőhessen a Budapestet Isztambullal és Ankarával összekötő járatok száma.

„Ezzel megteremtjük a lehetőségét a közvetlen elérés még intenzívebbé tételének, amely pedig mindig segít a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésében” – mondta.

Törökország kulcsszereplő Magyarország és az EU biztonságának szempontjából is

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarába a török kollégájával, Hakan Fidannal közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország és az Európai Unió biztonságának szempontjából is kulcsszereplő ma Törökország, amely nélkül lehetetlen lenne a közösség előtt tornyosuló kihívások leküzdése.

„És ez igaz a fizikai biztonsági kihívásokra, az energiabiztonsági kihívásokra és a gazdasági biztonságot érintő kihívásokra is” – mutatott rá.

Kiemelte, hogy az EU-nak különösen nagy szüksége van Törökországra az erősödő migrációs nyomással szembeni fellépésben.

„Ha nem tudjuk meggátolni az illegális migránsok Európába jutását, akkor egészen egyszerűen el fogjuk veszíteni Európát, márpedig mi ezt nem szeretnénk, s ezért nagyra becsüljük, hogy a migrációs nyomás folyamatos növekedése ellenére Törökország mindent megtesz annak érdekében, hogy féken tartsa a migrációs folyamatokat” – fogalmazott.

Majd kitért arra is, hogy a törökhöz hasonlóan a magyar kormány is azon az állásponton van, hogy haza kell térniük a bevándorlóknak, amint azt a biztonsági körülmények lehetővé teszik.

Szijjártó Péter az energiabiztonságról szólva leszögezte, hogy hazánk földgázellátása nem biztosítható a legfontosabb és egyik legmegbízhatóbb tranzitpartnernek számító Törökország nélkül, miután afelől érkezik az import döntő hányada.

„Köszönöm, hogy önök nem használják politikai vagy gazdasági fegyverként az energiaellátás kérdését” – mondta.

Érintette a törökök terrorellenes harcát is, amelynek szavai szerint a jelenlegi globális terrorfenyegetés közepette hatalmas jelentősége van.

A gazdasági együttműködés kapcsán pedig leszögezte, hogy Európának szüksége van a Törökországhoz hasonló partnerekre, a szorosabb együttműködéssel pedig talán vissza lehetne szerezni az utóbbi évek során elveszített versenyképességét a kontinensnek.

„Ezért szeretném elmondani önöknek, hogy a július elsejével kezdődő magyar európai uniós elnökség során prioritásnak fogjuk tekinteni az Európai Unió és Törökország közötti vámunió modernizálásának és kiterjesztésének elősegítését” – közölte.

„Szeretnénk végre lépéseket tenni a vízumkönnyítési megállapodás előremozdítása tekintetében is, és szeretnénk, ha elnökségi időszakunkban újra összeülne az Európai Unió és Törökország közötti társulási tanács” – tette hozzá.

A miniszter végül az ukrajnai háborúra is kitért, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a transzatlanti világ „egyfajta háborús pszichózisban szenved, és csak nagyon kevesen veszik maguknak a bátorságot, hogy a béke mellett érveljenek”, a NATO-ban is csak Magyarország és Törökország tesz így.

„Mi azt gondoljuk, az idő bebizonyította, hogy hamis annak az állításnak a szajkózása, amely szerint a csatatéren van a megoldás. Ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren. Ott halott emberek vannak és pusztítás van, és minél tovább tart ez a háború, minél több fegyvert szállítanak, annál több ember fog meghalni” – fejtette ki.

„Ezért Törökországhoz hasonlóan mi is a béke mellett érvelünk” – jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az eddigi egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankarához kötődik.

Valamint üdvözölte, hogy Törökország is azok közé tartozik, akik a józan észt előtérbe helyezve rendre kiállnak azon korábbi NATO-döntés mellett, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

„Mi a magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk a béke érdekében, s örülünk annak, hogy egy olyan nagy és erős ország, mint Törökország is ezt az álláspontot képviseli” – tudatta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!